Európa egyik legszebb kerékpáros útvonala mentén termálvizek, római emlékek, történelmi látnivalók és remek borok várják azokat, akik a szlovákiai Dunamente régióba látogatnak. Három napra belekóstoltunk a Duna túlsó oldalán fekvő térség sokszínű kínálatába.
Barangolásunk középpontja az ország legdélebbi pontján fekvő Pat (Patince), amely az itteni termálforrásoknak köszönheti hírnevét. Már a 13. századból írásos nyomai vannak a római időkben itt épült fürdőknek és a helyi vizek gyógyhatásának. Az újkori fürdőélet az 1958-as termálfúrás után lendült fel: a szocialista idők fürdőéletének nyomait a ma elhagyatottnak látszó nyaraló- és apartmanházak őrzik.
A 200 méter melyről feltörő, 27 Celsius-fokos termálvíz frissítő, regeneráló hatását manapság a 2006-ban épült Wellness Hotel Patince termálparkjának fedett medencéiben és nyáron a hozzá tartozó hatalmas strandfürdőn élvezhetjük. Újságírócsapatunk is itt szállt meg, kipróbáltuk a szálloda gazdag wellnesskínálatát, és innen indultunk a környék felfedezésére.
Először hajóval, a hotelnek ugyanis saját sétahajója és jachtok befogadására alkalmas kikötője is van, a Marina Patince, ahonnan egyórás kirándulásokat szerveznek főképp Pat és Dunamocs között.
A Duna és a Vág összefolyásának vidékén évszázadok óta remek borok teremnek, így a hajóprogramot gyakran borkóstolók kísérik. Az ártéri ligeterdők mellett hajózva mi a bátorkeszi Borvin családi pincészet természetes eljárással készült boraiból kóstolhattunk meg néhány izgalmas fehér és vörös tételt Szitás Csaba borász tolmácsolásában.
Komárom, a kettészelt város
A fontos vízi és kereskedelmi utak mentén fekvő Komárom a békésebb korszakokban a történelmi Magyarország leggazdagabb városai közé emelkedett, míg a vészterhes időszakokban ellenséges hadak dúlták, vagy földrengések, árvizek, tüzek pusztították. A 20. század aztán országhatárral szelte ketté a Duna két partján fekvő települést. A történelmi városmag (Észak-Komárom) Szlovákiához került, a gazdag múltú település látnivalóit – köztük a neoreneszánsz városházát, az angol mintára épült neogótikus Tiszti pavilont, a koncerteknek is gyakran otthont adó Szent András-bazilikát, a Zichy-palotát vagy az Európa-udvart – többféle sétára felfűzve érdemes felfedezni.
A város legfőbb nevezetessége minden bizonnyal a Duna és a Vág-Duna torkolatánál épült központi erőd, amely a hozzá kapcsolódó – a Duna túloldalára is kiterjedő – erődítményrendszerrel együtt méreteit tekintve egyedülálló Közép-Európában.
Az erődrendszer legrégebbi része a 16. századi Öregvár, amelyet a korábban itt állt középkori vár helyén építettek. A 19. században a várat terjedelmes, az egész várost körbeölelő erődlánccal egészítették ki. Az épületegyüttes az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb erődje lett, ahová akar 200 ezer katonát is elszállásolhattak. A hatalmas erődítmény az 1948/49-es szabadságharc idején, Klapka György tábornok parancsnoksága alatt bevehetetlennek bizonyult. A második világháború után az épületeket a szovjet hadsereg használta. A központi erőd egészen 2003-ig megőrizte katonai jellegét, amikor a város tulajdonába került.
Napjainkban fokozatosan hozzák rendbe az utóbbi évtizedekben erősen lepusztult épületegyüttest, amit naponta három vezetett túrán nézhetnek meg a látogatók.
Figyelemre méltó az Öregvár főbejárata, a felújított Ferdinánd-kapu, amely 1550-ben I. Habsburg Ferdinánd parancsára épült, akiről a nevét is kapta.
Az erőd impozáns főbejárata, a Lipót-kapu I. Habsburg Lipót nevét viseli, az ő uralkodása alatt fejezték be az Újvár építését. Érdekes élmény az Öregvár rejtélyes kazamatáiban található, akadályokkal teli vaklabirintus, ahol a látogatók teljes sötétségben tehetik próbára érzékszerveiket és tájékozódási képességüket.
Időutazás a római korba
Kirándulásunk egyik legnagyobb meglepetése a pici Duna-menti faluban, a Komáromtól 8 kilométerre fekvő Izsán ért, ahol remek kiállítást rendeztek be a Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeumban.
Az alsó szint a település néprajzi jellegzetességeiből ad ízelítőt, a felső szint pedig izgalmas időutazásra invitál a római korba. Ugyanis Izsa határában tárták fel a 2. századtól a 4. század végéig itt állt római Kelemantia katonai tábor maradványait, amely a birodalom Pannonia tartományának északi határát képező erődítmények láncolatához tartozott – csakhogy a Duna bal partján, azaz a limesen túl.
A folyó szemközti oldalán álló Brigetio polgárváros előretolt helyőrségeként szolgáló tábor falai ma már csak enyhén emelkednek ki a természeti környezetből
– ezt a szabadon látogatható, négyszögletű kiemelkedést hívják Leányvárnak. Kelemantia különleges értékét 2021-ben világörökségi címmel ismerte el az UNESCO.
A Marcus Aurelius császár uralkodása idején alapított castellum első régészeti feltárását az izsai születésű Tóth-Kurucz János végezte a 20. század elején, majd az ásatások később is folytatódtak. Kelemantia régészeti leletmentése ma a Szlovák Tudományos Akadémia felügyeletével zajlik. Az izsai kiállítás ebből a látványos és gazdag régészeti anyagból válogat, és érzékletesen eleveníti meg az egykori táborlakók mindennapi életét.
Bemutatkoznak a búcsi babák
Egyedülálló néprajzi bemutató várja azokat, akik Búcson felkeresik a 2010-ben nyílt Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házát. A tárlat különlegessége, hogy 11 szlovákiai tájegység népviseleteit hatfős babacsaládokon mutatja be. A gyűjteményt több mint húsz éve lelkes lokálpatrióták, Szobiné Kerekes Eszter és férje, Szobi Kálmán alapították komoly szakmai felkészülést követően.
A babacsaládok 2010-ig vándorkiállításként járták Szlovákiát és a Kárpát-medencét, de a gyűjtemény egy-egy része Nyugat-Európába és a tengerentúlra is eljutott. A 21 szlovákiai népviseleti csoport 51 faluközösség ünneplőit mutatja be 51 babacsaládon: az öltözékek a legapróbb részletekig híven idézik az egykori férfi és női ruhadarabokat.
Kézműves gasztrofesztivál a karvai Duna-korzón
Az ötödik évadát ünneplő kézműves élelmiszer- és slow food-fesztivált, a Degustoriumot a pozsonyi évek után idén először rendezték meg a 700 lakosú Karván, a Danubium ökoturisztikai látogatóközpontban és a Duna-korzón. A több tucat családi gazdaságot, manufaktúrát, delikátesz termékekre szakosodott importőröket, környezetvédelmi, táplálkozási és gasztronómiai szakembereket felvonultató esemény igényes környezetben, magas színvonalon ünnepelte a minőségi élelmiszereket. A fesztiválon izgalmas, a fenntartható gasztronómia témájához kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéseket is meghallgathatott a közönség.
Itt, a Duna-korzó melletti parkban áll Karva 16 méter magas kilátója, ahonnan látványos panoráma nyílik a Dunára és a túlparti Gerecsére. Néhány lépésnyire, a töltésen találjuk a karvai tanösvényt, amely másfél kilométer hosszan, tíz táblán mutatja be a Duna érdekességeit. Nyáron Karva és a magyarországi Lábatlan között révhajó közlekedik, ami a Duna-menti bicikliúton kerekezők útvonal-tervezési lehetőségeit is kibővíti.
Bringával a Duna mentén
A Duna-menti kerékpárút az Eurovelo 6 részeként Európa egyik legismertebb és leglátogatottabb biciklis nyomvonala. Mivel a Dunamente régióban a Somorjától Komáromon át egészen Párkányig vezető útvonal a folyó mellett, viszonylag kis szintkülönbségekkel halad, családok és kevésbé edzett bringások is szívesen nekivágnak.
A Wellness Hotel Patince bringáival néhány kilométert mi is megtettünk: a szállodától indulva a töltésen kerekeztünk el a dunaradványi kompig. Ezen a szakaszon az ipari műemlékek kedvelőinek érdemes megállni a település határában lévő vízátszivattyúzó gőzgépállomásnál, amelyet 1897-ben építettek. A Dunaradványt a magyarországi Neszméllyel összekötő kompot tavaly adták át, az új átkelő a helyiek mellett az erre bringázók és a kirándulók utazását is megkönnyíti a két ország között.
