Déli szomszédunk, Szlovénia nemcsak természeti szépségeivel, eszményi boraival és kiváló gasztronómiájával, hanem rendkívül változatos programlehetőségeivel is lenyűgözött minket azon a februári tanulmányúton, amelyen bepillanthattunk számos régió történelmébe és hagyományaiba is. Ezt a varázslatot tovább fokozta profi kísérőnk, Milan Sredojević, aki olyan szenvedélyes lelkesedéssel mutatta be országát, hogy hazatértünkkor máris hiányzott nekünk az Adria-parti gyöngyszem.
Legelső utunk a dobronaki Ocean Orchids Orchideafarmra vezetett, ahol egy pár órára a trópusokon érezhettük magunkat. A növényeket Hollandiából hozzák be apró, 1 éves palántaként, az üvegházakban pedig 160 féle orchideából évente nagyjából kétmillió növényt nevelnek, biztosítva a trópusi időjárást számukra. Az orchideák mellett azonban még rengeteg növény vár ránk a trópusi kertjükben: közel 400 növényfajta több mint 900 egzotikus példányát csodálhatjuk meg.
Az óriási könnyhullató pálmák, mangófák és egyéb növények mellett a legkülönlegesebb a vanília (ami szintén egy orchidea fajta) amelynek forgalmazására már az engedélyt is megkapta a cég. Utóbbiakkal azonban nem egyszerű az élet. A vanília virágát csupán egyetlen egy, kizárólag Mexikóban élő méhfaj tudja beporozni, így arra a kulisszatitokra is fény derült, hogy a beporzást kézzel végzik a dolgozók. Ha valaki arra adná a fejét, hogy otthon nevelgesse a saját vaníliáját, a helyszíni mintaboltban megvásárolhatja.
Borrégiók és legendáik
Szlovéniában összesen három fő borrégió található, ebből a legnagyobb a Podravje, amely az ország északkeleti részén terül el. Ennek a részét képezi a dobronaki Countess Emiliana családi pincészet is, amely az orchideafarmról autóval könnyen elérhető. A nyugodt, elegáns környezetben kóstolhattunk többek között rajnai rizlinget, pinot noirt, és „Donda” névre hallgató habzó rozét, miközben jobbnál jobb helyi alapanyagokból készült falatkákat tálaltak elénk.
Ha már bor, akkor nem hagyható ki Jeruzalem sem, amely nemcsak kiváló borairól, hanem történelmi és vallási hagyományairól is híres.
A régió neve egy legenda szerint a keresztes lovagoktól ered, akik a Szentföld felé tartva itt álltak meg, és a gyönyörű, hullámzó szőlőültetvények között úgy érezték, hogy megérkeztek a saját „földi Jeruzsálemükbe”.
A hely varázsát tovább fokozza a Szenvedő Istenség zarándoktemploma, amelyhez több legenda is kapcsolódik, amelyek a benne található csodatévő Krisztus-képről szólnak.
A Ljutomer-Ormož borvidéken járva ellátogattunk Szlovénia egyik legismertebb és legnagyobb borászatába is, a Puklavec Family Winesba. A pincészet alapjai 1934-re nyúlnak vissza, a 2000-es évek elején pedig modernizálták az épületeket. A Puklavec márka főként friss, illatos fehérborairól ismert, ezek közül egyik zászlós hajójuk a Šipon (furmint). A borkostolón megtudtuk, a helyi legenda szerint a bor neve a Napóleon katonáitól ered:
amikor a francia seregek átvonultak a vidéken és megkóstolták a bort, állítólag azt mondták, hogy "C’est si bon!”, ami franciául annyit jelent: „Ez olyan jó!”. A helyiek ezt félrehallották, és így alakult ki a Šipon elnevezés, amely azóta is meghatározó fajtája a régiónak.
Ha a környéken megéheznénk, több opció közül is választhatunk. A Kupljen Taverna meghitt otthonossággal, dombokra nyíló kilátással és házias ízekkel várja a vendégeit. Ha modern, városi környezetre és villásreggelire vágynánk, akkor pedig bátran felkereshetjük a Jerusalema Coffee & Lounge-ot Ljutomer központjában.
Szállásunk a természetközeli Bioterme Mala Nedalja volt, amely szállodai szobákat és glamping lehetőségeket is kínál a vendégek számára. A termálvizes wellnessrészlegben beltéri és kültéri medencék, szaunák és pezsgőfürdők állnak rendelkezésre.
Bled ködben is gyönyörű
A Muravidékről kevesebb mint három óra alatt már Szlovénia egyik legfelkapottabb településén, Bledben találhatjuk magunkat. Elsőre talán mindenki szeme előtt a Bledi-tó kéklő vize, a szigeten álló templom és a gyönyörű panoráma jelenik meg, azonban csapatunk számára egészen más arcát mutatta februárban a város. Bár napsütés helyett köd várt minket, a hideg idő egészen misztikus képet festett elénk és csendben, mások kerülgetése nélkül szemlélhettük a különös, téli tájat a Bledi várból. Utóbbi Szlovénia legrégebbi vára, múltja több mint 1000 évre tekint vissza, mára pedig az ország egyik szimbolikus látnivalója.
Teraszairól tiszta időben gyönyörűen lehet látni a Júlia-Alpok csúcsait és a Karavankák vonulatait, de akár még a Triglavot is. A magasból azért az időjárás ellenére is jól kivehető a tó közepén álló templom, sőt az egykor Tito elnök nyári rezidenciájaként szolgáló Villa Bled is.
Leereszkedve a várból a tó partján érdemes kisebb-nagyobb sétát tenni, jó időben akár az egész tavat körbejárni.
A városközpontban található a Bledi Turisztikai Információs központ, ahol egyben megtalálhatunk minden információt a régióról, nyáron pedig kerékpárt és elektromos kerékpárt is bérelhetünk.
A tó melletti Market by the Lake bisztró étlapján a kiadós reggelitől kezdve, a könnyű vacsoráig számos lehetőséget fellelhetünk. Az egyik legkedveltebb édességük a bledi krémes, amelyet még 1953-ban tökéletesített egy magyar származású cukrász, Lukacsevics István a Park Hotelben.
Éjszakára megérkeztünk az igazán különleges hangulatú Hotel Triglav Bled butikszállodába. A hotelt még 1906-ban nyitották meg, a lobbiba belépve pedig máris a múltszázadbeli hangulatba csöppenünk. Elegáns berendezés, igazi kastélyhangulat, a szobákból pedig a Bledi-tóra és a környező hegyekre nyíló csodálatos kilátás fogad minket. A szálloda autentikus hangulatú borospincéjében a vendégek megismerhetik a régió különlegességeit, a wellnessrészleg pedig finn szaunákat és beltéri medencét kínál.
Pezsgő tengerparti élet
Utunk második fele Szlovénia nem túl hosszú, de annál népszerűbb tengerpartjára vezetett. Koper története rendkívül izgalmas, hiszen eredetileg egy sziget volt, amelyet a szárazfölddel csak később, feltöltések és építkezések révén kötöttek össze. Az eredeti neve Aegida volt, majd a római korban Caprea-nak, vagyis a kecskék szigete néven ismerték. Később bizánci, majd velencei fennhatóság alá került, és a Velencei Köztársaság egyik fontos kikötővárosa lett. Utóbbi hatása ma is érződik a város építészetében és hangulatában.
A város központjában találhatjuk a Tito teret, ahonnan a legtöbb látnivalót könnyedén elérhetjük. A tér egyik legjelentősebb épülete a 13. és 15. század között épült Pretori palota, amely ma városházaként is működik.
A földszinten találhatjuk a Turisztikai Információs Központot, valamint egy 18. századi patika bemutatótermét, az első emeleten pedig esküvőket is tartanak.
A tér másik meghatározó épülete a Városi torony (Mestni stolp), amely Koper egyik legismertebb látványossága. 204 lépcsőfok megmászása után csodálatos kilátás nyílik a városra, a kikötőre és a tengerpartra. Az építményben található Szlovénia legrégebbi, ma is működő harangja.
A toronytól elindulva érdemes egy sétát tenni a Čevljarska utcán, amely Koper egyik legélénkebb sétálóutcája tele kávézókkal és kézműves boltokkal. Innen könnyen elérünk a hangulatos Prešernov térre, a Muda kapuhoz, amely Koper egyetlen megmaradt városkapuja. Ez az egykori sziget főbejárata volt, amelyen keresztül a látogatók egy hídon át érkeztek a városba. A kapu felett ékeskedik a Nap szimbóluma, amely a hely egyik jelképe.
Napközben a helyi Tengerészeti Igazgatóság meghívását élveztük, a különleges programon élesben láthattuk, hogyan felügyelik a hajózást biztonságát és a tengeri közlekedést Szlovénia legfontosabb kikötőjében.
Amellett, hogy gazdasági és kereskedelmi központ, egyre több tengerjáró hajó érkezik turistákkal, így idén tavasszal egy új utasterminált adnak át, amely az országba érkező látogatók első belépési pontja lesz.
A kikötőben az ember könnyen megkívánja a tengeri herkentyűket, így kapóra jött, hogy ebédünk helyszínéül egy hajóétterem, a Stella Maris szolgált. A katamarán közvetlenül a parti sétány mellett található, így a friss ételek mellé tengerkék kilátás is társul.
A város környékét több irányból is felfedezhetjük. Ott van például a Hrastovlje-i Szentháromság templom, ahol a középkori, jó állapotban megmaradt freskók története magyarul is meghallgatható, a borok szerelmeseinek pedig érdemes meglátogatni a Bordon családi birtokot, ahol a természet ölelésében kóstolhatunk többek között narancsbort.
Piran templomai és köves utcácskái
Szlovénia legbájosabb tengerparti települése, Piran, alig tízezer lakossal büszkélkedhet, mégis elképesztő történelmi és kulturális gazdagságot rejt.
A felfedezést a Tartini téren kezdtük, amely egykor nem is létezett – helyén korábban egy öböl hullámzott. A teret a 19. század végén töltötték fel, így alakult ki a város fő találkozóhelye, amelyet a híres hegedűművész és zeneszerző, Giuseppe Tartini szobra díszít.
Piran egyik különlegességét rengeteg temploma adja. Közülük szó szerint kiemelkedik a Szent György-székesegyház, amely a város fölé magasodva csodálatos panorámát kínál a kék Adriai-tengerre, miközben egyik oldalon Olaszország, másik oldalon Horvátország partjait pillanthatjuk meg.
A templomhoz kapcsolódó harangtorony tetején Szent Mihály arkangyal szobra figyel, amely évszázadok óta mutatja a szelet a helyieknek – idegenvezetőnk gyorsabban megmondta, hogy milyen idő várható, mintha telefonunkon néztük volna meg.
A köves utcácskákban elsőre úgy tűnhet, könnyű eltévedni, de végsősoron mindegyik előbb utóbb a Tartini-térre, vagy a parti sétányra vezet. A tengerparton sétálva gyakran láthatunk apró halászhajókat és sirályokkal teli mólókat, de ha szerencsénk van, akár delfineket is megpillanthatunk a vízben. Mi ezt követően azonban nem a tenger felé, hanem a dombok irányába vettük utunkat, hogy felfedezzük a környék egy másik különlegességét, a Seča felett elterülő Gramona családi farmot, ahol generációk óta őrzik az olívatermesztés hagyományait.
A kóstolóprogram során az egyszerű extra szűz olívaolaj mellet terítékre került egy narancsos és egy citromos változat is, olajbogyópaszta, valamint olívával ízesített só is. A farmon egyébként főzőtanfolyamokat és túrákat is rendeznek, ősszel pedig bárki része lehet az olívabetakarításnak.
Piran szomszédságában található Portorož, Szlovénia egyik legismertebb tengerparti üdülővárosa, amely elegáns szállodáival, homokos strandjaival és pezsgő éjszakai életével vonzza a látogatókat. A mi szállásunk, a Hotel Vile Park a két település között helyezkedett el, így mindkettőt elérhettük egy könnyű sétával. A szálloda területén wellnessrészleg is található számos – akár a tengerre néző – szaunával.
Utunk vége előtt megkoronáztuk a gasztronómiai élményeinket a közelben található Na Burji étteremben, ahol házigazdáinkból az első pillanattól kezdve áradt a vendéglátás szeretete. A berendezés belépéskor egészen furcsának tűnhet: a régi írógéptől kezdve a csillogós kalapig a legkülönbözőbb tárgyak díszítik a ház belsejét. Megtudtuk, hogy minden tárgynak külön története van, a legtöbbet a törzsvendégek hozták a tulajdonosoknak. Ebédre érdemes megkóstolni a szlovénok téli levesét, a jotát, illetve a szarvasgombás tésztaspecialitást.
Köszönjük a ljubljanai székhelyű MGM Media Optima meghívását!
KAPCSOLÓDÓ
Szlovéniától Szerbiáig két keréken: nyolc országot köt össze az új kerékpáros útvonal – videó
A Nyugat-Balkán országait köti össze a több mint 5 ezer kilométer hosszú útvonal.
