Az iráni háború hatásai messze túlmutatnak a frontvonalakon. A légicsapások olyan helyszínekben is kárt okoztak, amelyek az emberi civilizáció felbecsülhetetlen értékű emlékeinek számítanak. A Deutsche Welle március 18-án az alábbi károkról adott hírt különböző jelentések alapján:

Golesztán palota, Teherán

A palota – Teherán egyik legrégebbi történelmi műemléke és egyetlen UNESCO világöröksége – nyolc épületből áll, amelyeket először a 16. században építettek. Az UNESCO megerősítette, hogy a palotát március 2-án megrongálta egy, a közeli Arag térre mért rakétatámadás. A beszámoló összetört tükrös mennyezetekről, megsemmisült boltívekről, kitört ablakokról és törmelékekről ad hírt.

Sehel Szotun palota, Iszfahán

A részletgazdag freskóiról híres palota a fővárostól 450 kilométerre délre található Iszfahán egyik legismertebb emlékműve. A 17. századi pavilon a „Perzsa kertek” elnevezésű világörökség része, amelyet a 16.-17. században uralkodó Szafavida dinasztia ünnepi fogadásokra használt.

A palota nevének jelentése „Negyven oszlop”. Az épületnek valójában húsz faoszlopa van, amelyek tükröződnek egy nagy medence vizében, kétszer annyi oszlop illúzióját keltve.

Az UNESCO információi szerint egy szomszédos kormányzati épület ellen március 10-én végrehajtott támadásban a palotában is károk keletkeztek: a beszámolók törött csempékről, leomlott falfestményekről, megrongálódott szafavida tükördíszekről, megrepedt freskókról és betört ablakokról szólnak.

Dzsame mecset (Pénteki mecset), Iszfahán

A lökéshullámok Irán legrégebbi pénteki mecsetjét is elérték, amely szintén az UNESCO világörökség része. Az UNESCO az iszlám-iráni építészet tizenkét évszázadon át tartó fejlődésének egyedülálló tanújaként írja le a műemléket. A történelmi mecset nemcsak imaházként szolgál, hanem a régi bazár része is.

Ali Qapu palota, Iszfahán

A támadásokban megrongálódott ez az 1979 óta világörökségi címet viselő palota is. A jelentések betört ablakokról, ajtókról és sérült művészi kerámiákról számolnak be.

A palota a Naqsh-e Jahan tér nyugati oldalán található, és a 16. században született I. Abbász perzsa sah uralkodása idejéből származik. A tér a szafavida építészet mesterműve. A támadás célpontja nyilvánvalóan a téren álló kormányzói épület volt, de a robbanások lökéshullámai a környező történelmi épületeket is elérték.

A Khorramábád-völgy őskori barlangjai

A régészeti lelőhely közelében található épületek lerombolásáról is érkezett hír. A völgyben öt őskori barlang és egy sziklamenedék szolgáltat fontos bizonyítékokat a régió legkorábbi, 63 ezer évvel ezelőtti emberi településéről. A helyszín 2025 óta tartozik a világörökséghez. 

Falak-ol-Aflak erőd, Khorramábád

A hatalmas erődöt a Szászánida-dinasztia idején (3.-7. század) építették, és ma múzeumoknak ad otthont. A jelentések szerint a komplexumon belül több épületet is találat ért, köztük a régészeti és az antropológiai múzeumot is. A főerődítmény épségben maradt, azonban öt alkalmazott megsérült.

Nem közvetlen célpontok 

Az iráni hatóságok kék-fehér táblákat helyeznek el a műemlékeken. A „kék pajzs” emblémát 1954-ben, a Hágai Egyezmény keretében hozták létre a kulturális javak háború alatti védelmére. 

Az iráni háborúban az eddigi károkat elsősorban lökéshullámok, törmelékek, közeli robbantások okozták, nem a műemlékek elleni közvetlen támadások. 

Donald Trump amerikai elnök már első hivatali ideje alatt, 2020 januárjában fenyegetőzött azzal, hogy támadást indít iráni kulturális emlékhelyek ellen. Az ilyen támadások a nemzetközi jog szerint háborús bűncselekménynek minősülnek. Az Egyesült Államok, Izrael és Irán egyaránt aláírtak olyan szerződéseket, amelyek konfliktusok idején is előírják a kulturális örökség védelmét.

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter egyértelműen kifejezte megvetését az ún. „bevetési szabályok” iránt, ostobaságnak nevezve a civilek kockázatát csökkenteni hivatott előírásokat. A Blue Shield amerikai bizottsága aggodalmát fejezte ki a kijelentés miatt, és egyérteműen figyelmeztetett, hogy a nemzetközi humanitárius jog – beleértve az Egyesült Államok által is aláírt számos nemzetközi egyezményt – figyelmen kívül hagyása háborús bűnök elkövetéséhez vezethet.

(Nyitókép: az iszfaháni Dzsame mecset udvara | Fotó: 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!