Kiemelte: az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS ellenőrző és igazoló vizsgálatának jelentős része már megtörtént, ami hatalmas előny.

Az ezt követő elbírálás nagyjából másfél év, így a világörökségi cím a legoptimálisabb esetben 2028 nyarán érhető el.

Hirschberg Attila előadásában hangsúlyozta, hogy az UNESCO cím külön promóciós költségek nélkül, „mágnesként" vonzaná a turistákat a magyar vidékre. „Egy világörökségi cím olyan marketingerő, amit pénzért nem lehet megvásárolni." Hozzátette: a világ turisztikai piacán ez az egyik legjobban felismerhető „minőségi jelzés".

A Magyar Turisztikai Ügynökség 2025-ös adataira hivatkozva elmondta, hogy a külföldi fizető vendégek mintegy 70 százaléka Budapestre érkezik, és 30 százalékuk jut el csupán az ország többi részére. Ez az arány évtizedek óta nem változik, ami azt jelenti, hogy a magyar vidék legnagyobb részén a külföldi vendégek nem jelennek meg. „Nem azért, mert nem lenne mit megnézni, hanem mert nincs, ami odavigye őket." Mint mondta, a dunai limes a római birodalom határának egyik legjobban dokumentált szakasza, de a világörökségi cím hírére nem csak ezt, hanem a Duna mentén található kulturális és természeti értékeket is meg lehete mutatni a turistáknak.

Kifejtette, hogy 

a program 2013-ban készített előterve egy forráselosztási javaslattételre alkalmas, nemzetgazdasági szintű tervanyag, amely térségenként dolgozza fel a Duna teljes magyar szakaszát, de külön kötet foglalkozik a tematikus utakkal, a Duna menti közlekedés fejlesztésével és külön az egységes turisztikai régió informatikai stratégiájával.

Hirschberg Attila hangsúlyozta, hogy

a nevezéssel párhuzamosan haladéktalanul el kell kezdeni a fogadóterület felkészítését is. Más helyszínek példája mutatja, hogy egy világörökségi bejelentés után rövid időn belül több százezres nagyságrendű, felfokozott érdeklődés jelenik meg a turisták körében.

Ezt fogadni kell szálláshellyel, vendéglátással, információval, közlekedéssel, egységes arculattal és minőséggel – tette hozzá.

Kiemelte: a partnerek nem várnak ránk. „Németország, Ausztria és Szlovákia dunai limes szakasza ma világörökség. (…) Minden évvel, ameddig mi nem csatlakozunk, ez az útvonal jobban rögzül nélkülünk, pedig a leghosszabb és legszebb szakasz a miénk" – emelte ki.

Az érintett önkormányzatoktól azt kérte, hogy tekintsék a Duna Limes programot sajátjuknak, hiszen a koncepció mindegyik térségnek külön kötetet szentel. A turisztikai szakmától azt kérte, hogy segítsen a kínálat egységbe szervezésben és aktualizálásában, a kormányzattól pedig azt, hogy bemutatkozhasson a program. „Nem azért, hogy döntsenek, hanem azért, hogy egyáltalán döntési helyzetbe kerüljenek" – fűzte hozzá.

Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy egy olyan kulturális tér jöjjön létre Európában, amelyben értékként tekintünk a múltunk emlékeire, és amelyeket a természet értékeivel közösen lehet bemutatni. Hozzátette: „Nagyon fontosnak érzem, hogy az az alkotóenergia, ami az UNESCO-projektben korábban benne volt, újraéled".

Visy Zsolt régész, muzeológus – aki 2015-től a dunai limes kutatásával foglalkozott és miniszteri biztosként koordinálta a projektet – úgy fogalmazott: 

„a kormányváltással megszületett annak a lehetősége", hogy a pályázatot újra benyújtsák. Egyeztetései során arról kapott visszajelzést, hogy a kormányzatnak szándékában áll benyújtani a nevezést, ehhez azonban még időre van szüksége.

A dunai limes világörökségi helyszínné nyilvánítására Magyarország Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal közösen 2018-ban, húszéves előkészítő munka után nyújtotta be nevezését az UNESCO-hoz. A pályázatról annak pozitív elbírálása után az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2019-ben döntött volna, azonban 2019 májusában váratlanul kormányhatározat vette ki a magyarországi helyszínek közül a budapesti Hajógyári-szigetet, és azzal együtt az aquincumi helytartói palota, a Hadrianus-palota romjait, emiatt a döntést elhalasztották.

A dunai limes vonalának németországi-ausztriai-szlovákiai szakasza két évvel később, 2021 júliusában került fel a világörökségi listára, miután Magyarország kilépett a pályázatból. Az újonnan felvett területekkel együtt a Római Birodalom egykori, Skóciától egészen Szlovákiáig terjedő határvonala vált a világörökség részévé.

A pénteki, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata által szervezett konferenciájára a Limes-projektben érdekelt 54 önkormányzat polgármestere és főépítésze kapott meghívást.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!