A Sixtus-kápolna évi több mint hatmillió látogatójától kibocsátott párolgás miatt volt szükség a Michelangelo festette Utolsó ítélet című freskó rendkívüli tisztítására, amely húsvét hetére fejeződik be ‒ mondta Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatója.
A tervek szerint március utolsó hetében zárul le a restaurálás, így az ünnepekre érkező hívek és turisták ismét teljes szépségében láthatják Michelangelo remekművét.
A Sixtus-kápolna főoltára mögötti hatalmas, 180 négyzetméteres falfreskót jelenleg háló fedi, amelyen az Utolsó ítélet eredeti nagyságú reprodukciója látható.
A lepel mögötti hét emelet magas állványon két turnusban tíz-tíz restaurátor dolgozik a festmény tisztításán.
A beavatkozás pofonegyszerű és hatékony: egymás után japán papírlapokat helyezünk a freskó részeire, desztillált vízzel ecseteljük a papírt, ami így magába szívja a szennyeződést, majd megfelelő mozdulattal leemeljük a papírt
‒ magyarázta Paolo Violini vezető restaurátor.
A Michelangelótól 1536 és 1541 között alkotott Utolsó ítéletet utoljára 1994-ben restaurálták. A mostani beavatkozás nem újabb helyreállítás, hanem rendkívüli karbantartás Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatónője szerint.
Folyamatosan mérik a kápolna „egészségi állapotát", így fedezték fel, hogy több mint harminc év alatt a freskón szabad szemmel alig látható mikrorészecskék rakódtak le, amelyek homályosabbá tették az Utolsó ítélet eredeti színeit.
A szennyeződést a kápolnát évente felkereső több mint hatmillió látogató "párolgása" okozza, vagyis a levegővétellel, izzadással vagy a test természetes transpirációjával kibocsátott vízgőz és só, ami kalciumlaktózként rakódik le a festett felületre.
Hiába a kápolnában 23 Celsius-fokon fenntartott állandó hőmérséklet, hiába a szünet nélkül dolgozó szűrőberendezések, az emberek jelenléte meghatározza a freskó állapotát ‒ fejtette ki Barbara Jatta.
A globális felmelegedés is szerepet játszik, hiszen a látogatók egyre melegebb levegőt hoznak be magukkal a Sixtus-kápolnába ‒tette hozzá Fabrizio Biferali a múzeum reneszánsz csoportjának művészettörténésze.
Az állványról jól látszik a kápolna egyenetlen mennyezete is, amelyet Michelangelo az ábrázolások dinamikájával fedett le. Egy másik titokra is fény derült: a reneszánsz művész vulkáni eredetű puccolánát használt kötőanyagként, ami ásványi tartalma miatt finom csillogást ad a színeknek ‒ árulta el a művészettörténész.
(Nyitókép: Sixtus-kápolna, Vatikáni Múzeum / 123rf.com)
KAPCSOLÓDÓ
A Szent Péter-bazilika Michelangelo-betűtípussal és digitális újításokkal ünnepel
Számos újdonsággal készül a Szent Péter-bazilika felszentelésének négyszázadik évfordulójára a Vatikán.
