A szakmai szövetségekkel együttműködve a Nemzetgazdasági Minisztérium új intézkedéseket vezet be a felszolgálási díj maximalizálása, valamint az adómentes borravaló teljes körű biztosítása érdekében.

A felszolgálási díj esetében kettős maximalizált rendszer jöhet létre: a vendéglátó üzletek a magánszemélyek fogyasztása esetén maximum 15 százalék, céges rendezvényeknél pedig 20 százalék felszolgálási díjat határozhatnak meg 

– derül ki a szaktárca közleményéből. 

A borravalót érintő jogszabálymódosítások pedig biztosítják, hogy fizetési módtól függetlenül, a felszolgálók minden esetben adómentesen kaphassák azt meg. 

A turisztikai ágazat és ezen belül a vendéglátás szektor teljesítőképességének további megerősítése érdekében a kormány a felszolgálási díj esetében kettős – a céges rendezvényeket és a lakossági fogyasztást külön kezelő – maximális mértéket határoz meg.

Az egyedi igényeket támasztó céges rendezvények kiszolgálása komplexebb feladatot jelent a szolgáltatók számára, ellátásuk magas szintű szakértelmet, hosszabb munkaidőt és rugalmasabb munkavégzést követel meg a munkavállalóktól. 

A maximalizált 20 százalékos felszolgálási díj segítségével a hazai vállalkozók képesek lesznek ezen pozíciók versenyképes bérköltségét fedezni . 

 

A szakmai szervezetek által is támogatott módosításnak köszönhetően így nemcsak a munkavállalók által megkeresett összeg emelkedhet, de nagymértékben nőhet a szektor munkaerő-megtartó képessége is – írták. 

etterem-fizetes-kartya, Fotó: 123rf.com
 Magánszemélyeknek maximum 15 százalékos felszolgálási díjat számíthatnak fel a vendéglátóhelyek (Fotó: 123rf.com)

 

A magánszemélyek fogyasztására vonatkozó 15 százalékos maximum mérték a kisebb forgalmú, jellemzően családi vendéglátó egységek versenypiaci helyzetének erősítéséhez járul hozzá. Ezek a szolgáltatók ugyanis a díjjal járó adminisztrációs terhek miatt korábban hátrányba kerültek a korlátlanul magas felszolgálói díjakkal üzemelő vendéglátó üzletekkel szemben. 

 

A felszolgálási díj és a borravaló nem ugyanaz

A felszolgálási díj alkalmazása továbbra sem kötelező, arról a vendéglátó üzletek üzemeltetői szabadon, saját belátásuk szerint dönthetnek. Alkalmazása esetén a felszolgálási díj része a számlának, az abból befolyó összeg a szolgáltatók bevétele, amelyet továbbra is kizárólag dolgozói bérek kifizetésére fordíthatnak. Az általuk alkalmazott díj mértékét – a maximált értékig – továbbra is a szolgáltatók állapíthatják meg, azt fel kell tüntetniük az étlapon és az egyéb tájékoztatási felületeiken.

A felszolgálási díj nem azonos a borravalóval. A borravalót ugyanis minden esetben önkéntesen fizeti a vendég, többnyire közvetlenül az őt kiszolgáló felszolgálónak, ezzel is kifejezve a szolgáltatás színvonalával kapcsolatos elégedettségét. 


A jelenlegi jogszabályok alapján amennyiben azt a számlától külön, készpénzben fizeti a vendég közvetlenül a felszolgálónak, vagy olyan borravaló tárolóba helyezi, ahonnan a munkavállalók osztják azt szét egymás között, a borravaló adó- és járulékmentes. Ha viszont számlával együtt fizetik, vagy elektronikusan utalják át, illetve, ha a tároló tartalmát a munkáltató osztja szét a munkavállalók között, akkor már adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ezért olyan jogszabálymódosítást dolgozott ki, amely minden esetben biztosítja, a fizetés módjától függetlenül a borravaló minden esetben adómentessé váljon, továbbá biztosítja, hogy azt a munkavállaló akkor is megkaphassa, ha a vendég azt elektronikusan, vagy azonnali átutalással fizeti. 

 

Az ehhez szükséges technikai feltételek biztosítása a vendéglátóhely számára fizetési műveletek elfogadását nyújtó pénzforgalmi szolgáltató kötelessége lesz, míg maga a vendéglátóhely számára egy a borravaló szétosztására vonatkozó szabályzat készítési és nyilvántartás vezetési kötelezettség kerül előírásra.

 

Az MSZÉSZ, a MABEUSZ és az MVI is üdvözli a változásokat

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) üdvözli a felszolgálási díj maximalizált mértékének megállapításáról szóló jogszabály-módosítását, amely egyaránt számos előnnyel támogatja a vendéglátásban dolgozó munkavállalókat és a szektor versenyképességének erősödését – áll a lapunkhoz eljuttatott közleményükben. 

Rámutatnak, hogy a felszolgálási díj a vendéglátóhelyek által önkéntesen alkalmazható, a felszolgált ételek és italok kiszolgálását elismerő tétel. Mértékét a vendéglátóhelyek maguk határozták meg, az ezen a címen befolyó bevétel az üzemeltető árbevétele, ugyanakkor fontos, hogy azt kizárólag a munkavállalók béreinek kifizetésére fordíthatja. 

„A felszolgálási díj tehát lényeges szerepet játszik a dolgozók béreinek kialakításában” – hangsúlyozza Flesch Tamás,  az MSZÉSZ elnöke. Hozzáteszi, 

a vállalati rendezvényeket érintő maximális 20 százalékos felszolgálási lehetővé teszi a vendéglátóhelyek üzemeltetői számára, hogy versenyképes béreket és juttatásokat nyújtsanak a minőségi munkaerő megtartása érdekében. A magánszemélyek fogyasztásához kapcsolódó legfeljebb 15 százalékos felszolgálási díj pedig csökkenti a kisebb forgalmú vendéglátó egységeket érintő korábbi versenyhátrányt. 

 

Amíg ugyanis a felszolgálási díj mértéke nem volt maximalizálva, a magasabb létszámmal és forgalommal rendelkező üzletek egyes esetekben kiemelkedően magas felszolgálási díjjal biztosították a versenytársaknál magasabb bérköltségek kifizetését. Ezzel viszont a jellemzően családi vendéglátó helyek nem tudták felvenni a versenyt. A változtatás így hozzájárul ezek stabilabb működési feltételeinek megteremtéséhez is – hangsúlyozza közleményében az MSZÉSZ.  

A Nemzetgazdasági Minisztérium által ma bejelentett tervezet üdvözli a Magyar Beutaztatók Szövetsége (MABEUSZ) is, mivel az egyaránt kedvező a szektor munkavállalói és a hazai turisztikai ágazat számára. A vállalati rendezvényeket érintő, maximum 20 százalékos felszolgálási díj különösen jelentős, tovagyűrűző hatást eredményezhet a hazai beutaztatásban – emelik ki közleményükben. 

A MICE, azaz a hivatásturisztikai szegmens további erősítése ugyanis kiemelkedően fontos a nemzetközi beutazóforgalom további élénkítése tekintetében. A komplex nemzetközi céges rendezvények magas színvonalú kiszolgálását viszont a vendéglátóhelyek üzemeltetői kizárólag jól képzett, tapasztalt, több szakmai területről érkező munkavállalókkal tudják csak kiszolgálni. A 20 százalékos felszolgálási díj lehetővé teszi a vendéglátóhelyek üzemeltetői számára, hogy versenyképes béreket és juttatásokat nyújtsanak, így biztosítva a minőségi munkaerő megtartását.

„A javaslat összecseng azzal, a deregulációs csomag részeként szintén bejelentett változtatással, miszerint a gyógyászati és orvosszakmai rendezvények esetében a vendéglátási költség elszámolható felső határát a minimálbér 5 százalékáról 15 százalékra emelik. Mindkét javaslat hozzájárul ahhoz, hogy a hazai szolgáltatók mind több, nemzetközi igényeket kielégítő rendezvényt csábíthassanak hazánkba, úgy, hogy az ezek megvalósításán dolgozó munkavállalók számára versenyképes fizetést biztosíthatnak” 

– emelte ki Lázár Judit, a Magyar Beutaztatók Szövetségének elnöke. 

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) ugyancsak üdvözli az NGM felszolgálási díjjal kapcsolatos döntését, miszerint annak maximális mértéke a korábbi javaslathoz képest magasabb lesz. Mindez összhangban van az MVI és más szakmai szervezetek javaslatával, ami hozzájárul az ágazat további fehérítéséhez és a munkaerő megtartásához is – hangsúlyozták lapunknak.

A munkabérhez viszonyítva kedvezőbb adózási feltételek mellett kifizetett felszolgálási díj pedig nagyobb átlagjövedelem elérését teszi lehetővé a vendéglátásban dolgozók számára. 


Ezenkívül kedvező lépésként értékelik a borravalót érintő javaslatokat, amelyek a fizetés módjától függetlenül biztosítani fogják annak adómentes kezelését – mondta el Kovács László, az MVI elnöke. 

A jogszabályi módosítások elfogadását követően az MVI aktualizálni fogja a borravalóról és a felszolgálási díjról szóló tájékoztató kiadványát, ami szintén elérhető lesz az ipartestület honlapján.

KAPCSOLÓDÓ

Nagy Márton a SZÉP-kártyáról és az adómentes borravalóról egyeztetett a Bankszövetséggel

A SZÉP-kártyákon jelenleg közel 100 milliárd forintnyi szabad forrás érhető el.