A régiós összefogást erősítő egyesület, a Balatoni Kör első alkalommal rendezett Gasztro Évadnyitót. A Club Tihanyban tartott rendezvényen helyi borokkal, sajtokkal, sörökkel, péksüteményekkel, pálinkákkal és egyéb delikátesz termékekkel jelent meg a régió kínálata.
Az alkalomra készítettek egy különleges, Balaton alakú asztalt is, ezzel jelezve szándékuk komolyságát, hogy minden évben tartanának hasonló évadnyitót illetve az egyesület új jelmondatát is illusztrálták vele: „A Balaton a mi asztalunk”. A várható 2025-ös turisztikai kínálatról is szót ejtettek.

Pach Gábor, a Balatoni Kör elnöke a megnyitó beszédében kiemelte, hogy összesen mintegy száz vendéglátós jelent meg a rendezvényen, akik elsősorban nem versenytársakat látnak egymásban, hanem mindannyian régiók gasztronómiai értékeit és a minőségi vendéglátást igyekeznek képviselni. Kifejtette, hogy a ez az esemény segítséget és iránytűt kívánt nyújtani a szakmának, hogy minél több helyi termék jelenjen meg a kínálatban, mert a régióba látogatók igénylik a jó minőséget.
Kardos Gábor, a Balatoni Kör alapítója kiemelte: „azért évadnyitó, mert a szezon szó helyett célszerűbb a jövőben mindig évadot mondani. Így elkerülhető az a félreértés, hogy a szezont a nyárral azonosítják.” Véleménye szerint a régió nyáron kívüli életéről olyan kevés szó esik, hogy úgyszólván az ország legismeretlenebb vidéke a Balaton ebből a szempontból, felfedezésre váró régió.
Szót ejtett a balatoni árakról is, hangsúlyozva, hogy általában a lángos ára jelenik meg fő értékmérőként, hogy az milyen „drága“, de közel sem reális ez a kép, mert a mai bekerülési költsége egy sajtos-tejfölösnek valójában közel azonos egy alap margherita pizzáéval, ami közel a duplájába kerül országszerte. „Akkor miért a lángos számít drágának?” – tette fel a kérdés. Hozzátette, hogy a fagyi ára pedig mintegy másfélszerese az Adrián.
Ez így nem reális és nem fair a Balatonnal szemben. Ahogy az sem, hogy mindmáig nem hasonló kvalitású budapesti helyekkel hasonlítják össze a balatoni árakat, mert akkor kiderülne, hogy egyáltalán nem drágábbak – de miért is kellene eleve olcsóbbnak lennie ugyanolyan minőségű ételnek, ugyanolyan kiszolgálással és nívós környezettel bárhol vidéken?”
Az évad legfontosabb turisztikai témáit közösen ismertette a Balatoni Kör, a Balatoni Szövetség és a VisitBalaton365 .
„A hagyományos rendezvényeink, mint a Kék Hullám Zászló strandminősítés, az Év Balatoni Háza pályázat és a Balatoni Borrégió borversenye, a Balatoni Borok Versenye mellett idén elindult a Balatoni Tudástár rendezvénysorozatunk, mely a térség önkormányzatai számára olyan aktuális témákról ad információkat, illetve biztosít tapasztalatcserét, mint a régiós összefogással megvalósuló szúnyoggyérítés, hulladékvisszaváltási lehetőségek önkormányzatok számára, illegális bejárók, stégek felszámolásának lehetőségei a Balatoni Vízi Polgárőr Egyesülettel – mondta Fabacsovicsné Kovács Krisztina, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség titkára. Az őszi Tudástár rendezvényünkön pedig a közösségi együttélés alapvető szabályairól kívánunk párbeszédet, egyeztetést tartani – tette hozzá.”

Princzinger Péter, a VisitBalaton365 ügyvezetője három üzenetet fogalmazott meg: „A régióban óriási potenciál van, rengeteg a kiaknázatlan tartalék, térben, időben, kapacitásokban, kommunikációban. Ezen rejtett tartalékok mobilizálása a térség turisztikai szereplőinek közös feladata és felelőssége, nincs más lehetőség, mint az együttműködés, aminek követendő példája a Balatoni Kör tevékenysége és eredményei. A VisitBalaton365 célja a régió turisztikai szakmai szervezeteinek és a vállalkozásoknak a szakmai, kommunikációs támogatása e történelmi jelentőségű feladat megvalósításában. Tudjuk, mit akarunk, tudjuk, hova tartunk. Megkeressük az oda vezető utat. Ha nincs, csinálunk.”
Véleménye szerint a parttól kicsit távolabb eső településekben rengeteg kihasználatlan lehetőség van, hiszen a turisztikai programok 60 százaléka nagyjából 10 településen realizálódik, miközben a térségnek nagyjából 180 települése van, melyeket nem kellene háttértelepüléseknek nevezni.
Kitért arra, hogy a kapacitásokban is rengeteg tartalék van, mert annak ellenére, hogy azt szokták mondani, megtelt a Balaton, a szálláshelyek foglaltsága alig éri el az 50 százalékot, míg a preferált júliusi és augusztusi hónapokban a négycsillagos szállodákban – mely a legnépszerűbb szállástípus – is 80 százalékos a foglaltság, tehát akkor is vannak még szabad helyek.

Fontosnak tartja a Balatonnál a négy évszakos turizmusgazdaságot kialakítani, amit véleménye szerint csak együttműködéssel lehet létrehozni. Erre említette példaként a BalatonBort, Magyarország első közösségi bormárkáját, illetve az olyan közös csomagajánlatokat, közös márkafejlesztéseket, amelyekhez a szállásadók, attrakciók, vendéglátóhelyek összerakják tudásukat, termékeiket, szolgáltatásaikat, és ezeket csomagárban értékesítik.
Az egész napos rendezvényen az is kiderült, mely pincék borai jelenhetnek meg idén BalatonBorként és Hegyborként.
A 18 BalatonBor : Androsics Birtok, Barna Pince, Bujdosó Pincészet, Dobosi Pincészet, Dóka Éva Pincészete, Dombi Pince, Fata Pince, Feind Pince, Homola Pincészet, Hujber Pincészet, Kányavári Boebirtok, Koronczai Pincészet, Laposa Birtok, Szabó és Fia Borpince, Szeremley Birtok, Tagyon Birtok, Veszprémi Pince, Zelna Borászat
A 12 Hegybor: Androsics Birtok, Cseh, Dobosi Pincészet, Dombi Pince, Fata Pince, kisspince, Martinus Pince, Szabó és Fia Borpince, Tagyon Birtok, Tánczos Pince, Végh Testvérek, Zelna Borászat.

Idén először közös kommunikációs kampányt indítottak a Balaton Borrégió borászai – kimondottan a BalatonBor régiós márka és annak termelői – a balatoni vendéglátóhelyek bevonásával. „Célunk, hogy a BalatonBor régiós brandet minél több, a Balatonhoz érkező vendéghez eljuttassuk. Nem kevesebbre vállalkoztunk, mint hogy a jövőben minden balatoni vendéglátó- és kereskedelmi egységben ott legyen a Balaton bora – mint közösségi bor és a térség minőségi szimbóluma. Ennek érdekében egy kérdőívet is elindítottunk, amelyben a balatoni vendéglátó egységeket kérdeztük meg: milyen nehézségek akadályozzák a helyi borok előtérbe kerülését?
A válaszok segítenek feltérképezni a valódi helyzetet, hogy a BalatonBor jelenléte ne csak elv legyen, hanem valóság a régió egészében” – nyilatkozta Dobosi Győző, borász, a BalatonBor program egyik kezdeményezője.
KAPCSOLÓDÓ
Életre keltettük a balatoni perszónákat a VisitBalaton365 év végi workshopján
Újszerű tematika mentén zajlott a VisitBalaton365 évzáró szakmai workshopja.
