A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) idén is elkészítette a vendéglátásról szóló statisztikai helyzetjelentését, amit a korábbi évekhez hasonlóan Zerényi Károly, az MVI elnöki tanácsadója állított össze főként a KSH, illetve részben a HOTREC által publikált adatok felhasználásával.
A 2024-es helyzetjelentésből megismerhető többek között a vendéglátó üzletek számának alakulása, a vendéglátóhelyi forgalom volumenváltozása, a foglalkoztatási és átlagkereseti adatok, valamint európai összehasonlításban a vendéglátóhelyi szolgáltatásokra érvényes áfakulcsok is.
Naponta három-négy vendéglátóhely szűnik meg
A vendéglátó üzletek számának csökkenése lassult, míg korábban éves szinten mintegy kétezerrel, naponta átlagosan 5–6 üzlettel volt kevesebb, az elmúlt időszakban (2023 és 2024 vége között) ez lecsökkent napi 3–4 üzletre.
A vendéglátóhelyek száma 2024 végén 43,6 ezer volt; az egy évvel korábbihoz képest mintegy 1300, 2019-hez viszonyítva 7800 egységgel kevesebb.
A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma ezerrel, a munkahelyi vendéglátóhelyeké 328-cal volt kevesebb, mint 2023. december 31-én. Az üzletbezárások leginkább az italüzleteket, kávézókat és zenés-táncos szórakozóhelyeket, valamint az éttermeket, büféket és gyorséttermeket érintették.
2024-ben 10 ezer lakosra 45 vendéglátóhely jutott, 7-tel kevesebb, mint 2019-ben. Népességarányosan a legtöbb vendéglátó üzlet a Balaton körüli vármegyékben (Zala, Veszprém és Somogy) volt – 62, 69, illetve 72 darab –, a legkevesebb pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegyében – 27, illetve 32 darab.
Covid előtti értéket meghaladó forgalom és enyhülő munkaerőhiány
Az előzetes adatok alapján 2024-ben a vendéglátó üzletek bruttó forgalma (2672 milliárd forint) összehasonlító áron az egy évvel korábbit 5,5%-kal, a 2019. évit 0,4%-kal haladta meg. A vendéglátóhelyi forgalom 89%-át adó kereskedelmi vendéglátás volumene 1,1%-kal kisebb, a munkahelyi vendéglátásé 15%-kal nagyobb volt, mint 2019-ben.
A 2023-as szatellitszámlák alapján a turizmusban foglalkoztatottak száma 422 ezer fő volt, és mintegy harmaduk a vendéglátásban dolgozott. 2024-ben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 180,6 ezer főt foglalkoztattak, ami az előző évhez képest 3,4 ezerrel, a járvány előtti, 2019. évhez (195,3 ezer) viszonyítva 14,7 ezerrel volt kevesebb.
Az üres álláshelyek száma és aránya tovább mérséklődött, ezzel a munkaerőhiány is enyhült az ágazatban.
A vendéglátás területén a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 386 ezer forint (kedvezményekkel nettó 270 ezer forint) volt 2024-ben, tehát 13,8%-kal emelkedett az előző évihez képest. Ugyanakkor a vendéglátásban dolgozók átlagkeresete továbbra is az egyik legalacsonyabb volt, a nemzetgazdasági átlag 60%-ának felelt meg.
Nem egyszerűsödött az áfakulcsok alkalmazása
Az Európai Unió országaiban – Dánia kivételével – kedvezményes áfakulcsot alkalmaznak a szálláshely-szolgáltatásra, 20 tagállamban pedig a vendéglátásra (jellemzően az étel- és az alkoholmentes italforgalomra). Magyarországon az éttermi vendéglátásra vonatkozó kedvezményes (5%-os) áfakulcs az EU-ban a második, a turizmusfejlesztési hozzájárulással együtt pedig a negyedik legalacsonyabb. Ugyanakkor az áfakulcsok alkalmazását érintő hazai szabályozás egyszerűsítésére még nem került sor.
A vendéglátásról szóló 2024. évi helyzetjelentés elérhető az MVI honlapján, illetve erre a linkre kattintva.
KAPCSOLÓDÓ
A hazai vendéglátás titkai: otthonos hely, finom sütik és képes étlap a nyerő
Egy friss felmérésből kiderül az is, hogy nem szeretünk a neten értékelni és a fine dining népszerűsége fakulóban van.
