A Dunamente Tourist Nonprofit Kft. VisitUS csapata szakmai vezetésével, a MINI autómárka támogatásával megvalósuló kampány központi elemét egy 5000 példányban nyomtatott, stilizált gasztrotérkép képezi, amelyen 25 dunakanyari étterem kapott helyet. Ezek mind kitűnő látogatói értékeléssel, illetve nemzetközi minősítéssel vagy ajánlással büszkélkedhetnek.

A kampányt beharangozó eseményen Szekér Zoltán, a VisitUs ügyvezetője ismertette a kommunikációs akció fő elemeit. Hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés piaci alapú együttműködésre épül, amelyben a térség szereplői közösen, tudatosan formálják a Dunakanyar turisztikai kínálatát. Rámutatott arra is, hogy a kampány célja különböző célcsoportok megszólítása – a családoktól a fiatalokon át egészen a szakmai közönségig –, mindezt minőségi megjelenéssel és élményalapú megközelítéssel.

A MINI autómárka nevében Németh Balázs köszöntötte a résztvevőket. Beszédében kiemelte, hogy az autózás nem csupán közlekedés, hanem élmény, amely a felfedezést is inspirálja. Hozzátette: 

Budapesttől egy órán belül elérhető egy olyan világ, ahol minőségi éttermek, hangulatos helyek és különleges történetek várják a látogatókat, a gasztrotérkép pedig nemcsak helyeket mutat meg, hanem spontán élményszerzésre is ösztönöz. A Dunakanyar Gasztrokaland kampánya áprilistól indul, és a résztvevő éttermek közreműködésével autókeresős játékok, pecsétgyűjtős aktivitások és közös fotózások népszerűsítik majd a térség gasztronómiai kínálatát a MINI bevonásával.

Digitális ökoszisztéma épül a Dunakanyarban

A VisitUs projektjeként a napokban debütál a TurizmusRadar Dunakanyar, amely egy piaci alapon működő, zárt B2B-felületként kapcsolja össze a térség turisztikai szolgáltatóit. Az országosan is egyedülálló rendszer jelenleg mintegy 50 szereplőt fog össze, a cél a száz partner elérése. 

A mobilalkalmazás napi frissítésű adatokat, programokat, gyakorlati információkat és minőségi kapcsolati adatbázist biztosít a turisztikai szektor szereplőinek, miközben lehetőséget ad a szakmai kapcsolattartásra, a kampányok nyomon követésére, pályázati információk elérésére és mentorálásra is. A most induló platformot további, fogyasztók számára elérhető applikációk alapjául szánják. A rendszer a közeljövőben további térségekben, például a Káli-medencében is megjelenik.

Etyek és a Balaton a példa a régiós összefogásban

A csütörtöki esemény programját három szereplő részvételével zajló kerekasztal-beszélgetés egészítette ki, amelyen Balogh Zoltán, a Leányfalu Termálfürdő ügyvezetője és a Magyar Fürdőszövetség főtitkára, Matuk Gergely, az O’Mami és Rozmaring Étterem tulajdonosa, valamint Hodik Adrienn, a Natura Hill Zebegény társtulajdonosa vett részt.

A beszélgetés során a résztvevők egyetértettek abban, hogy a Dunakanyar turisztikai kínálatának fejlesztése csak együttműködésben képzelhető el, és a most elindult kezdeményezések egyik legnagyobb eredménye éppen az, hogy a szolgáltatók elkezdtek közösen gondolkodni. Kiemelték, hogy más régiókban – például a Balatonnál vagy Etyeken – már bevált az összefogásra épülő modell, a Dunakanyarban azonban ez a folyamat most indul igazán.

A formálódó együttműködés ugyanakkor nem előzmény nélküli: a térségben már 2023-ban létrejött a Bor–Gasztro Dunakanyar Közösség, amelyet Lőrincz Ágnes, a VisitUS projekt szakmai vezetője, egyben a Daalarna Garden Szentendre event menedzsere és Nagy-Bándi Zsófia, a Thermal Hotel Visegrád szállodaigazgatója hívtak életre. Ez az alulról szerveződő dunakanyari szolgáltatói összefogás tekinthető a mostani kezdeményezés előképének.

A kerekasztal-beszélgetés mindhárom szereplője rámutatott, hogy a térség jelenleg elsősorban a belföldi vendégkörre épít, miközben az elmúlt egy évben a kereslet visszaesése tapasztalható. Hodik Adrienn kiemelte, hogy vendégkörük átalakulóban van: a 50–60 éves korosztályon belül a párok és baráti társaságok egyre meghatározóbbak, ugyanakkor ritkábban utaznak, és egy-egy alkalommal is tudatosabban költenek. Matuk Gergely hangsúlyozta, hogy a Dunakanyarban a minőségi, egész éves nyitvatartású vendéglátóhelyek szerepe felértékelődik, mivel sok esetben ezek önmagukban is attrakcióként működnek, különösen a téli időszakban, amikor korlátozott a kínálat. 

Nagymaros és környéke: arccal a minőségi turizmus felé

Balogh Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánkban a vendégéjszakák jelentős része olyan desztinációkban realizálódik, ahol fürdő is működik, így a Dunakanyar ebből a szempontból versenyhátrányban van, különösen úgy, hogy a lepencei fürdő fejlesztése nem valósult meg, és jelenleg Leányfalu az egyetlen meghatározó fürdős helyszín a térségben.

 Hozzátette, hogy a fürdőszektor országosan még nem érte el a 2019-es szintet, ugyanakkor speciális szolgáltatásokkal - például az éjszakai fürdőzéssel ahogyan Leányfalun is - új kereslet is generálható, amely kevesebb vendég mellett is magasabb bevételt eredményezhet.

A beszélgetés során szó esett arról is, hogy a Dunakanyar egyik legnagyobb erőssége Budapest közelsége, ugyanakkor a közlekedési kapcsolatok – különösen a két part közötti vízi összeköttetés – fejlesztése továbbra is kihívás. Matuk Gergely kiemelte a minőségi magánszálláshelyek erősödését a Duna bal partján, a természetvédelmi területként is kiemelt Börzsöny lábánál fekvő Verőce, Kismaros, Nagymaros és Zebegény térségében. Mint mondta, a turizmusfejlesztés iránya itt a hagyományos szállodai kínálatra épülő északi parti modellel szemben inkább az aktív, fenntartható és slow turizmus felé érdemes, hogy mutasson.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a Dunakanyar jövője a szolgáltatók közötti együttműködésen, a minőségi élménykínálat fejlesztésén és a tudatos, közös marketingtevékenységen múlik, amely képes lehet a térséget erősebb, egységes desztinációként pozicionálni.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!