Első pillantásra Európa élelmiszerpiaca meglepően erősnek tűnik, hiszen a piac 361 milliárd euró s forgalmat generált tavaly. Európa öt legnagyobb piacán, Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban az értékesítés 1,4 százalékkal nőtt. Ugyanakkor az éttermi látogatások száma 0,7 százalékkal csökkent. A magasabb átlagos bevételek ugyan kompenzálják a gyakoriság csökkenését, ám e látszólagos stabilitás mögött mélyreható változás zajlik, mivel a Z generáció hajtja a piacot. Circana szerint az egyes nemzedékek jelentősége a gasztronómiában már rég nem esik egybe a népességi arányukkal.

Bár a Z generáció, vagyis az 1996-2009 között születettek az öt vizsgált piacon a lakosság mindössze 16 százalékát teszi ki, tagjai mégis ennél jelentősen nagyobb mértékben (részesedésüknél 39%-kal nagyobb gyakorisággal) látogatják az éttermeket. A millenniumi (1981-1995) és az X generáció (1965-1980) éttermi aktivitási rátája is meghaladja a demográfiai súlyukat. A baby boomerek (1935-1964) viszont jelentősen alulreprezentáltak, annak ellenére, hogy a lakosságban az arányuk körülbelül 29 százalék. 

A vendéglátóipari vállalkozások számára ez azt jelenti, hogy a fiatalabb generációk továbbra is nagyobb befolyást szereznek, és egyre inkább alakítják az ajánlatok, rendelések és szolgáltatások elvárásait. Különösen a láncok és márkázott éttermek profitálnak ebből a fejlődésből: részesedésük 40 százalék az Alfa generáció körében és 35 százalék a Z generáció valamint a millenniumi nemzedék esetében.

A Circana ezt többek között a fiatalabb fogyasztók digitális szocializációjának tulajdonítja. Gyors, egyszerű és személyre szabott ajánlatokat várnak, és természetes módon váltanak az étterem, az alkalmazás és a házhozszállítási szolgáltatás között. Ma már önmagában az életkor nem határozza meg a fogyasztói viselkedést – hangsúlyozta Uringa.

Egy másik különbség a nemzedékek között az egészséghez való hozzáállás terén is tapasztalható. Circana szerint a Z generáció tagjainak tizenkét százaléka időszakos böjtöt gyakorol, ami jelentősen több, mint a népesség átlaga. Emellett sok fiatal fogyasztó tudatosan figyel a fehérjében gazdag étrendekre és a természetes vagy organikus termékekre.

Circana az egyéni étkezés területén is lehetőséget lát, ugyanis a vendéglátó rendezvények közel 60 százalékát ma már csak egy-két fős csoportok tartják. Az egyedüli vendégek körülbelül 70 százalékkal többet költenek látogatásonként, mint ugyanők csoportokban. Az elemzők kiaknázatlan lehetőségeket látnak az étkezési koncepciókban és az egyes vendégekre szabott adagméretekben. Bár az X generációs fogyasztók 69 százaléka aggódik a megélhetési költségek miatt, ennek ellenére nem az ár a legfontosabb az étterem kiválasztáskor, hanem a vonzó termékkínálat és a kényelem. 

A vendégek bár elég költségtudatosak, de elfogadják a magasabb költségeket, ha felismerhető hozzáadott értéket kapnak cserébe. Ezzel együtt Circana növekedési potenciált lát a baby boomer generációban. A generáció ritkábban jár el, különösen esténként, ugyanakkor hosszabb és társasági ebédidős időszakokat részesítenek előnyben. A célcsoport alacsony részesedése a márkás éttermek költési volumenében szintén feltűnő. A piackutatók egyértelmű lehetőségeket látnak itt azok számára, akik nagyobb hangsúlyt fektetnek a kényelemre, a szállás minőségére és a társas élményekre – derül ki az anyagból, amelyet a VIMOSZ hírlevele szemlézett.

(Nyitókép: 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!