Az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent Magyarországon ‒ közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2016 óta követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét, a 2025 év végén zajlott felmérésbe 151 háztartás kapcsolódott be, amely több mint 400 fogyasztó élelmiszerpazarlási szokásainak vizsgálatát jelenti.
A kutatás eredmények alapján egy magyar ember otthonában évente átlagosan 60,7 kilogramm élelmiszerhulladékot termel, ami országos szinten mintegy 576 ezer tonna. Ennek több mint fele, 56,5 százaléka ‒ évente 34,3 kilogramm személyenként ‒ nem elkerülhető hulladék, például csontok, tojáshéj vagy kávézacc.
Az összes élelmiszerhulladék 34,3 százaléka ‒ évente 20,8 kilogramm személyenként ‒ elkerülhető lenne, vagyis tényleges pazarlásnak tekinthető. Országos szinten a háztartások évente csaknem 200 ezer tonna elkerülhető élelmiszerhulladékot termelnek.
Bár ez jelentős mennyiség, a 2016-os adatokhoz képest komoly előrelépés, mivel az elmúlt kilenc évben a teljes élelmiszerhulladék mennyisége 10,8 százalékkal, az élelmiszerpazarlás pedig több mint egyharmadával mérséklődött ‒ írták.
A felmérés szerint a legnagyobb mennyiségben továbbra is a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek a kukába. Ez a három élelmiszercsoport az összes elkerülhető élelmiszerhulladék több mint háromnegyedét adja. A készételek pazarlása ugyanakkor biztató mértékben tovább csökkent, 2025-ben fejenként 7,7 kilogrammot tett ki, ami nagyjából 1 kilogrammal alacsonyabb a 2024-es értékhez képest.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a pazarlás leggyakoribb okai évek óta változatlanok. A kidobott élelmiszerek legnagyobb része azért végzi hulladékként, mert megfeledkeztek róluk, illetve túl sokat vásároltak belőlük, vagy a szükségesnél nagyobb mennyiséget készítettek el.
A felmérés szerint a magyar háztartások élelmiszerhulladék-kibocsátása továbbra is kedvezőbb az európai átlagnál, ugyanakkor a további csökkentés érdekében még jelentős erőfeszítésekre van szükség.
Különösen, ha az ország meg akar felelni az Európai Unió tavaly publikált célkitűzésének, amely szerint 2030-ra a háztartásokban és a vendéglátásban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét legalább 30 százalékkal kell mérsékelni a 2021-2023-as időszak átlagához képest ‒ emelték ki a közleményben.
A Nébih hangsúlyozta, hogy a 10 éves Maradék nélkül program 2026-ban is számos szemléletformáló aktivitással, oktatási anyaggal és gyakorlati tanáccsal segíti a lakosságot abban, hogy minél kevesebb élelmiszer vesszen kárba.
KAPCSOLÓDÓ
Okostechnológiával vehetjük fel a harcot az élelmiszerhulladék ellen
A Wasteless konzorcium a VIMOSZ aktív részvételével dolgozott ki jól használható eszközöket.
