A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) idén 45. alkalommal rendezi meg az ágazat egyik legrangosabb szakmai eseményét. Az Országos Borverseny május 12-én és 13-án zajlik Danubius Hotel Heliában, ahol 22 magyar borvidékről 233 pincészet tételeit pontozza a zsűri.
„Sokan megkérdőjelezik, miért kell a Hegykaözségek Nemzeti Tanácsának országos borversenyt rendezni. Én azonban úgy gondolom, szakmaközi szervezetként leginkább nekünk kell borversenyt szervezni. Nemcsak azért, mert ezzel átfogó képet kapunk a Magyarországon készülő borok általános színvonaláról, hanem ezért is, mert ez a verseny kohéziós erő, amely összeköti a hazai borágazat teljes spektrumát” – mondta Frittmann János, a HNT elnöke a 45. Országos Borverseny megnyitóján. Hozzátette: Versenyek nélkül sokkal gyengébb minőségű borok kerülnének a palackokba.
A borszakma igényét mutatja, hogy 2026-ban rekordszámú nevezés érkezett: a 22 hazai borvidékről 233 borászat 995 mintát küldött be.
A HNT elnöke kiemelte, hogy az idei verseny zsűrijében az idősebb szakemberek mellett figyelemre méltóan sok fiatal bíráló kapott helyet. Emellett idén is meghirdették a „Fiatal feltörekvő borász" díjat, amelyre a 18 és 35 év közötti borászok nevezhettek.
Frittmann az ágazatot sújtó aktuális nehézségek közül kiemelte a természeti károkat: a tavaszi fagyokat, az egész országot sújtó aszályt és a szőlőket immár országosan támadó aranyszínű sárgaság fitoplazmát. A fagykár enyhítéséhez a termelők kompenzációjára, az aszállyal szemben közösségi fellépésre van szükség, a fitoplazma elleni védekezéshez pedig égetően fontos lenne elérni, hogy tulajdonosok kivágják a betegség melegágyaként szolgáló elhagyott, elhanyagolt szőlőterületeket – mondta.
A fiatalok szeretik a bort, de szükség van a további népszerűsítésre
A hazai borpiac nehézségeire, a fogyasztási szokások változásaira kitérve a HNT elnöke úgy fogalmazott, hogy a túlélés záloga a borfajták és bortípusok újragondolása, új termékek bevezetése, ha szükséges, akkor szerkezetváltás. Ugyanakkor – tette hozzá – a fogyasztói szokások változnak, ami ma kevésbé népszerű, az újra divatba jöhet, így a kékszőlőt sem kell eltemetni csupán azért, mert az elmúlt időszakban a fogyasztók inkább a fehérborok felé fordultak.
Emlékeztetett rá, hogy néhány évtizeddel ezelőtt hasonló helyzet alakult ki, de egy új technológia, nevezetesen a barrique hordók használata a kilencvenes évektől ismét divatba hozta a vörösborokat.
Frittmann János elmondta, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kétévente átfogó piackutatással segíti az ágazat szereplőit. 2025 decemberében harmadszor készült el a hazai fogyasztók körében végzett felmérésük, amelynek kedvező híreként említette, hogy
a 18-40 év közötti fiatal felnőttek körében nő a tudatos borfogyasztás aránya, miközben a hazai termőhely és a minőség szerepe is erősödik.
Ugyanakkor tény, hogy a többség inkább csak alkalmanként fogyaszt bort, ezért továbbra is fontos feladat a fogyasztás népszerűsítése: a HNT szeretné elérni, hogy legalább ünnepek alkalmával kerüljön bor a hazai asztalokra. Többek között ezt szolgálja az Országos Bormarketing Alap támogatásával szervezett Nagyközönség Bora kampány is, amelynek részeként a 45. Országos Borversenyen ismert közéleti és gasztronómiai szereplők bevonásával választják ki a Nagyközönség Borát.
A fogyasztás megőrzése azért is fontos, mert az ágazat fontos munkaadó, és a borvidékeken élők számára súlyos következményekkel járna a termelés visszaesése – tette hozzá az elnök.
(Nyitókép: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa)
KAPCSOLÓDÓ
Zuhan a borfogyasztás – a borturizmus lehet a kiút?
Sem az ágazati problémák, sem a világpiaci környezet, de még a legújabb italfogyasztási trendek sem könnyítik meg a hazai borászok dolgát. Ercsey Dániel írása.
