Feltehetőleg pezsgősüvegekre helyezett pirotechnikai eszközök boríthatták lángba újév hajnalán a délnyugat-svájci Crans-Montana síparadicsom Le Constellation nevű bárjának mennyezetét – közölte pénteken Wallis (Valois) kanton főügyésze.

"Jelenleg abból indulunk ki, hogy a tüzet pezsgősüvegekbe rögzített bengálfáklyák okozták, amelyek túl közel kerülhettek a mennyezethez, ahonnan a lángok nagyon gyorsan és nagy területen tova terjedtek"

– közölte Béatrice Pilloud. A nyomozók megállapításaikat a helyszínen készített videók, szemtanúk – túlélők és a bár francia üzemeltetőinek – beszámolói és első bizonyítékok begyűjtésére támaszkodva szűrték le. A tragikus tűzvészben a legfrissebb adatok szerint 47 ember halt meg, és több mint százan szenvedtek sérüléseket.

Pilloud hangsúlyozta, jelenleg vizsgálják, hogy indítanak-e bűntetőeljárást gondatlan emberölés gyanújával. Hozzátette, hogy ez lenne a helyzet, ha meg tudnák állapítani egy még élő személy felelősségét a tragédiában. Vizsgálják, hogy a hangszigetelő habszivacsot előírásszerűen helyezték-e fel a mennyezetre. 

Frédéric Gisler, Wallis kanton rendőrfőnöke szerint 

a 119 sérültből 113 személyt sikerült azonosítani: 71 svájci, 14 francia, 11 olasz és 4 szerb állampolgárt. 

Mintegy ötven sérültet más európai országokba szállítottak vagy fognak átszállítani súlyos égési sérülések kezelésére szakosodott klinikákra – írja az MTI.

Így működik a tűzcsapás

Több sajtóorgánom korábban a flashover jelenségre hívja fel a figyelmet. Ez magyarul szaknyelven tűzátcsapást jelent, amikor rövid idő alatt minden lángba borul, ez történhetett a svájci síparadicsomban is.

 A Telex cikke szerint a bárról készült fotókon jól látható, hogy a belső tereken sok a nemes faburkolat, szépen kidolgozott fafalületek dominálnak a padlón és a falakon. Erre a vidékre is jellemző a belső falra és mennyezetre használt szárított, égetett fenyőborítás, a fát rendszerint olajjal vagy lakkszerű bevonattal kezelik, hogy tartósabb legyen a víz‑ és a kártevők ellen. 

A szemtanúk beszámolói szerint rendkívül rövid idő alatt borult lángba a bár, egy időközben előkerült felvétel tanúsága szerint pedig születésnapi tűzijátékokat, csillagszórókat tűztek a pezsgősüvegek dugója mellé, és akár egy szikra is okozhatta a tüzet. Az alábbi fénykép igazolni látszik, hogy pezsgősüvegbe dugott, tortába való tűzijátékok lobbanthatták be a mennyezetet.

Az eset után vizsgálják azt is, milyen szerepe lehetett a tűzben a mennyezet szigetelésének, a falak faburkolatának vagy a pincében tárolt bútoroknak.

Többen robbanásról, illetve robbanásszerű tűzkitörésről számoltak be. Egy német tűzvédelmi szakértő úgy magyarázta ezt a jelenséget, hogy „egy kisebb tűzesemény hőt ad át a környezetnek, ami a mennyezet alatt gyűlik össze. Ez a hőfelhalmozódás aztán egyre forróbbá válik, a helyiségben található összes éghető anyag végül kémiailag lebomlik, és bizonyos gázokat képez. 

Ha ezek elérnek egy megfelelő keverékarányt, az az egyre magasabb hőmérséklet mellett egyfajta öngyulladáshoz vezet, amely mindent egyszerre gyújt meg, anélkül, hogy az adott felületeket láng érné". 

Ez az úgynevezett flashover, amikor a hőmérséklet rövid időn belül körülbelül 1000–1200 fokra emelkedik, miközben az oxigéntartalom négy százalék alá csökken. Egy ilyen helyzet még a légzőmaszkkal és védőruhával felszerelt tűzoltók számára is életveszélyes lehet.

A sok műanyag ruha is kockázati tényezőt jelent

De vannak más elméletek is. A tragikus tűzeset kapcsán a DR-Plast Zrt. közleményt juttatott el a Turizmus.com-hoz, kiemelve, hogy célja nem az okok találgatása, hanem egy kockázati tényező bemutatása. A cég jelentős elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a polimer anyagok hőbomlásával, égésével, füstgázképződésével és égéstermékeivel kapcsolatban.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a zsúfolt közösségi terekben a modern, mikro- és finomszálas polimer ruházat tömege hőhatásra gyorsan képezhet éghető bomlástermékeket és veszélyes füstgázt, ami rövid idő alatt ellehetetlenítheti a menekülést. 

Mint írják, a téli ruházatban elterjedt mikro- és finomszálas (mikroszálas töltetű, műszőrös, vékony szálhálós) polimer rendszerek tűz esetén nem „tömör anyagként”, hanem nagy felületű, gyorsan reagáló üzemanyagként viselkedhetnek. Különösen kockázatos, ha a ruhatár a közösségi tér és a kijárat – vagy a lépcsőház – között helyezkedik el, mert az ajtónyitásokkal kialakuló légáramlás oxigént juttathat a tűz felé, miközben a füstgáz a menekülők útjába kerül.

A cég pontokba szedte, mit javasol a hasonló tragédiák kockázatának csökkentésére:

1. Ruhatár-elhelyezés: a kijárati zónát „tiszta oldalként” kell kezelni, tehát a ruhatár ne legyen a fő kiürítési áramlási útvonalon, és különösen ne a kijáratok és lépcsőházak közvetlen közelében.
2. Kabátfelhalmozás megszüntetése a vendégtérben és a kijáratoknál, mivel a székeken, korlátokon, fogasokon kialakuló „kabátmezők” nemcsak akadályt képeznek, hanem gyors tűznövekedési lehetőséget is jelentenek.
3. A ruhatári tömeg „szegmentálása”, vagyis a nagy, összefüggő ruhatömeg helyett olyan tárolási rend szükséges, amely csökkenti az „egyben égő” kiterjedés esélyét (modulok, elválasztott szakaszok, távolságok).
4. Gondolkodjunk áramlási útvonalban – az ajtónyitások és huzatok döntően befolyásolják, merre megy a füstgáz és a hő. Tervezésnél és üzemeltetésnél külön kockázati elemként kell kezelni, ha a ruhatár és a kijárat egymással szemben van, illetve ha a lépcsőházi előtér ruhatárolóval terhelt.
5. A ruhatár biztonsága kapcsán a fő kérdések: milyen a ruhatömeg, hogyan van elhelyezve, és milyen légáramlási viszonyok mellett válik a tér perceken belül járhatatlanná a füstgáz-terhelés miatt.

Nyitókép: 123rf.com

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!