A cégek a szezonális csúcsok kezelésében egyre nagyobb szerepet szánnak a diákoknak és az atipikus foglalkoztatási formáknak. A szakértők szerint 2026 sikerének kulcsa a gyors toborzás és a munkavállalók hosszú távú megtartása lesz – írja az Index.

A WHC adatai alapján az elmúlt években megfigyelhető tendencia 2026-ban is folytatódik: a munkavállalók részéről nő az elvárás a kiszámíthatóság és a versenyképes alapbér iránt, miközben a munkáltatóknak egyre rövidebb idő alatt kell nagy létszámú, gyakran szakképzetlen vagy diákmunkaerőt bevonniuk.

A szektor generálta munkaerőigény továbbra is meghatározott földrajzi gócpontok mentén koncentrálódik, elsősorban a kiemelt turisztikai régiókra fókuszálva. 

A cég előrejelzései szerint a Balaton és környéke továbbra is abszolút piacvezető a szezonális kereslet tekintetében, ahol a munkaerőigény jócskán meghaladja az országos átlagot. Ezzel párhuzamosan Budapest és az agglomerációs körzet is folyamatos felszívóerőt jelent, köszönhetően a városi turizmus dinamikus növekedésének és a sűrű fesztiválnaptárnak. 

A hagyományosan kiemelt lokációk mellett nagy figyelmet érdemel a Tisza-tó környéke, Észak-Magyarország és Nyugat-Dunántúl is, ahol a turizmus, a termál és a wellness iránti kereslet generál jelentős toborzási szükségletet.

A legnagyobb hiány továbbra is a közvetlen kiszolgálásban mutatkozik, így a felszolgálók és pultosok iránti keresletben.

Ugyanilyen kritikus terület a háttérország biztosítása: a szakácsok és konyhai kisegítők mellett a szállodai operáció zavartalanságához elengedhetetlen szobalány- és takarítószemélyzet-toborzás is feszített tempót diktál. Emellett az idei évben a vendégélmény első pontján, a recepciós és hostesspozíciókban is jelentős létszámbővítéssel számolnak a szektor szereplői.

A szektorban tapasztalható krónikus munkaerőhiány 2026-ra a bérek további folyamatos emelkedését vonta maga után, ami jelentős nyomást gyakorol a munkáltatókra. 

A WHC piaci körképe alapján idén egy kezdő, szakképzettséget nem igénylő pozícióban az elérhető bruttó bér átlagosan 450 ezer és 550 ezer forint között mozog, míg a speciális tudással rendelkező szakképzett munkaerő – például a szakácsok vagy cukrászok – esetében a havi javadalmazás már könnyedén elérheti a bruttó 900 ezer forintot is.

A számok jól szemléltetik, hogy a HORECA (szálloda, étterem, kávézó) szektor bérezési szempontból is felzárkózott a versenyszférához, ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a bér önmagában már nem elegendő a munkavállalói lojalitás fenntartásához. A hatékony toborzáshoz és a fluktuáció csökkentéséhez idén a komplex juttatási csomagok jelentik a kulcsot. 

A Balaton-parti és a vidéki turisztikai központokban szinte alapfeltétellé vált a minőségi szállás biztosítása, de a napi egyszeri vagy többszöri étkezés is kritikus pont. Miközben a mobilitást segítő utazási támogatás vagy céges buszjáratok szintén hangsúlyos elemei a kínálatnak.

A HORECA-szektor 2026-ra egy olyan érett szakaszba lépett, ahol a puszta kapacitásbővítés helyett a gyors reakciókészség és a munkavállalói élmény vált a legfőbb versenyelőnnyé – fogalmaz az írás.

A WHC cég szakértői szerint a 2026-os szezon sikere azon múlik, hogy a piaci szereplők mennyire képesek integráltan kezelni a toborzást és a megtartást. A hirtelen jelentkező munkaerőigények rugalmas kiszolgálásához elengedhetetlen a többcsatornás toborzási stratégia kialakítása, amelyben az atipikus foglalkoztatás már nem kiegészítő opció, hanem létkérdés. 

A nyári szezon közeledtével ismét élénkül a diákmunkapiac: számos szezonális lehetőség nyílik meg a fiatalok előtt, ugyanakkor egyre több munkáltató nemcsak a nyári hónapokra, hanem szeptembertől is tervez a diákokkal. 

A Mind-Diák Szövetkezet adatai szerint 2026-ban az átlagos diákmunka-órabérek bruttó 2200-2500 forint között mozognak, de speciális tudást, nyelvismeretet vagy jogosítványt igénylő feladatkörökben ennél magasabb óradíjak is elérhetőek. Így egy diák havi keresete a munkakörtől, a képzettségtől és a vállalt óraszámtól függően néhány százezer forinttól akár félmillió forint fölé is emelkedhet – mutat rá az írás.

A leggyakoribb nyári munkák továbbra is a turizmus, a vendéglátás és a kiskereskedelem területéről érkeznek: pénztárosokra, árufeltöltőkre, bolti kisegítőkre, gyorséttermi dolgozókra, fagyi- és bárpultosokra, valamint strandokon, szállodákban, rendezvényhelyszíneken vagy fesztiválokon dolgozó diákokra idén is nagy igény van. A klasszikusnak számító nyári diákmunkákon túl az adminisztratív kisegítő feladatok, a raktári és logisztikai munkák, valamint az ügyfélszolgálati pozíciók is sok diák számára jelenthetnek vonzó lehetőséget.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!