37-es rendelet, zöld gyógyfürdő és Covid-hatás a Fürdőszövetség közgyűlésén
Kántás Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség elnöke köszöntötte a jubileumi közgyűlés résztvevőit. Őt Fekete Zoltán, Mezőkövesd polgármestere követte, aki a 16 500 lakosú település képviseletében elmondta többek között, hogy 1464 óta viselik büszkén a városi címet.
 |
|
Kántás Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség elnöke köszöntötte a jubileumi közgyűlés résztvevőit |
|
Fotó: turizmus.com |
Az immáron hungarikumnak minősülő matyó hímzés és népviselet fővárosaként is aposztrofált település életében egyre fontosabb szerepet játszik a turizmus. Utóbbi egyik legnagyobb vonzereje a gyógyvíz, amely vendégek tízezreit vonzza a városba, s annak több mint 330 szállásadó vállalkozásába.
 |
|
Fekete Zoltán, Mezőkövesd polgármestere elmondta, hogy a település életében egyre fontosabb szerepet játszik a turizmus |
|
Fotó: turizmus.com |
Szabó János, a helyi Zsóry Fürdő vezérigazgatója elmondta, hogy a létesítmény 1940-ben nyílt meg, a névadó Zsóry Lajos birtokán. A fürdő vizét 1968-ban nyilvánították gyógyvízzé, Mezőkövesd pedig 2013-ban kapta meg a gyógyhely minősítést. Hozzátette, hogy a fürdő forgalma lassan kezd magához térni az elmúlt évek visszaesése után, de még nem éri el a 2019-ben számlált 500 ezer vendéget, akiknek többsége belföldi, de számottevő a szlovákok, a csehek, a lengyelek és a németek részaránya is. Szabó János kitért arra is, hogy a fürdővel fizikailag is szorosan együttműködve fogadja pácienseit a Mezőkövesdi Rehabilitációs Központ Tagkórház.
 |
|
Szabó János, a Zsóry Fürdő vezérigazgatója kiemelte, hogy Mezőkövesd 2013-ban kapta meg a gyógyhely titulust |
|
Fotó: turizmus.com |
Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára a szakmai napirendi pontok felkonferálása előtt köszöntötte a 30. közgyűlésre meghívott és jelen is lévő korábbi elnököket, Vancsura Miklóst (ma egyetemi docens, a sárvári Szent László Kórház nyugalmazott főigazgatója) és Czeglédi Gyulát (ma Hajdúszoboszló polgármestere).
 |
|
Balogh Zoltán, a Fürdőszövetség főtitkára köszöntötte a korábbi elnököket is a jubileumi közgyűlésen |
|
Fotó: turizmus.com |
Ezután arra kérte a megjelenteket, hogy egyperces néma felállással tisztelegjenek a szövetség elmúlt egy évben elhunyt aktív tagjainak emléke előtt.
 |
|
Telt ház a Balneo Hotel Zsóry konferenciatermében. Az első sorban, középen (balról jobbra): Vancsura Miklós, Czeglédi Gyula és Juhász Szabolcs |
|
Fotó: turizmus.com |
Nyáron életbe léphet a "37-es rendelet"
Ezután került sor a szakmai beszámolókra. A turizmus állami irányításának képviseletében Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmus szakmai igazgatója tartott prezentációt.
A Magyar Fürdőszövetség korábbi főtitkáraként fokozott empátiával közölte a jó hírt, miszerint a fürdők üzemeltetéséről szóló, s hosszú éveken át csak vitatémát szolgáltató „37-es rendelet” végre elfogadásra került, s a kötelező, uniós egyeztetések után, várhatóan 2022 nyarán kihirdetik.
 |
|
Jó hírekkel érkezett Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmus szakmai igazgatója |
|
Fotó: turizmus.com |
Ugyancsak biztató hírként aposztrofálta, hogy az MTÜ, meghallva a fürdők panaszát, egy törvénymódosítással eltörlésre javasolta a fürdők áremelési tilalmát, s várhatóan az új kormány felállása után ez gyorsan elfogadásra is kerülhet.
A szakmai igazgató megerősítette azt a korábbi hírt, miszerint a fürdők (és más turisztikai attrakciók) esetében eltolják az NTAK-ba kötelező adatszolgáltatás megkezdésének július elsejei határidejét. Ugyanakkor jelezte, hogy mindez nem ad haladékot az NTAK rendszerébe való bejelentkezés alól.
Juhász Szabolcs fontosnak tartotta még kiemelni, hogy a fürdőfejlesztésekhez forrást biztosító TOP Plusz program nyitva áll, a GINOP Plusz elnevezésű program pedig előkészítés alatt.
A számokról szólva, az NTAK adataira támaszkodva az alábbiakat emelte ki többek között:
- Az országosan 2022. I. negyedévében regisztrált 5,7 millió vendégéjszaka már csak 10 százalékkal marad el 2019 azonos időszakának eredményétől.
- Örömteli, hogy a szálláshelyeken ismét megjelentek a kisgyermekes családok és az idősek.
- 2022. I. negyedévében a vendégéjszakák 55 százalékát adó belföldiek mellett a németek tudhatják magukénak a legtöbbet (4 százalékot), utánuk következnek a csehek és a britek (3-3 százalékkal).
- Az idei I. negyedévben a fürdővárosok 5,7 millió vendégéjszakát könyvelhettek el, ebből 2 millió jutott Budapestre, s 3,7 millió az egyéb településekre, közöttük az első három helyen Hévíznek, Hajdúszoboszlónak és Zalakarosnak.
- 2022. I. negyedévében a SZÉP-kártyákról 84,4 milliárd forint áramlott a turisztikai és vendéglátó vállalkozásokhoz, ami jelentősen meghaladja a 2019. évi számokat.
- Az ukrajnai háború hatására, középtávon nem számíthatunk sem az orosz, sem az ukrán beutazásra, ami az éves országos adatokat nem befolyásolja majd jelentősen, annak ellenére sem, hogy 2019-ben Oroszország a 7. legfontosabb küldőpiacunk volt.
- Összességében Magyarország 2022-ben 37 millió vendégéjszakára számíthat, ami mindössze 5 millióval maradhat el a 2019. évi rekordtól.
- Az NTAK információira támaszkodó, úgynevezett adatvezérelt ágazatirányítás, illetve az MTÜ marketingkommunikációs tervei között szerepel egy nemzetközi és egy belföldi kampány, amely kifejezetten a magyarországi fürdőket népszerűsíti majd.
Végül, de nem utolsósorban Juhász Szabolcs felhívta a fürdőigazgatók figyelmét arra is, hogy módjukban áll bekapcsolódni a „Hol vagy Kajla?” programba, ezzel pedig célpontjává válhatnak a több mint 400 ezer Kajla-igazolvány tulajdonos gyerek és velük együtt családjuk számára is.
Védjegyátadások és zöld fürdő
A Magyar Fürdőszövetség közgyűlésén öt tanúsító védjegyet is átadtak: a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő gyógyfürdőként 5 csillagos, élményfürdőként pedig 4 csillagos minősítést kapott, a Harkányi Gyógyfürdő 5 csillagos élményfürdő lett, a szegedi Anna Fürdő gyógy- és élményfürdő kategóriában is 4 csillagos minősítést kapott.
 |
|
Mások mellett a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő is tanúsító védjegyet kapott |
|
Fotó: Magyar Fürdőszövetség |
Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturisztikai Marketing Egyesület elnöke a Healing Places címet viselő zöld gyógyfürdő projektet mutatta be.
Az uniós program a rekreáció és a turizmus, valamint a fenntarthatóság kapcsolatát vizsgálta. Tíz kelet-európai intézmény együttműködésével zajlott a projekt, amelyben hazánkból hat Hajdú-Bihar megyei, illetve borsodi gyógyhely felmérése történt meg.
A program keretében közös akciótervet dolgoztak ki, megalapozó tanulmány született, amely javaslatokat tesz a fenntartható partnerség kialakítására, az egészségipar erősítésére és a termálvizek komplex hasznosítására.
 |
|
Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturisztikai Marketing Egyesület elnöke a zöld gyógyfürdő projektet mutatta be |
|
Fotó: Magyar Fürdőszövetség |
A tanulmány, amely egyebek mellett a termálenergia és a napenergia hasznosítására és a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére buzdítja a fürdőket, hamarosan elérhető lesz a Magyar Fürdőszövetség tagjai számára – mondta Ruszinkó Ádám.
Felmérések a Covidról-hatásról és a gyógyvíz hatékonyságáról
Ezután Szőke Tünde Mónika, a Soproni Egyetem PhD hallgatója ismertette Változó fürdővilág címmel a tagság körében végzett felmérésének eredményeit. A kutató arra volt kíváncsi, hogy a Covid milyen hatással volt a hazai fürdőkre és az egészségturizmusra.
Az online kérdőívet 2020-ban csupán 20 fürdő képviselője töltötte ki, 2021-ben javult az arány, már 31 választ lehetett elemezni, bár még így sem tekinthetők reprezentatívnak a 110 tagú szövetségre vonatkozóan az adatok. A kutatásból az derült ki, hogy a válaszadó – jelentős részben dél-alföldi és kisebb kapacitású – fürdők többségében nem volt jelentős létszámleépítés a járvány miatt, 10-20 százalék közötti leépítés 13 esetben történt. A legtöbb helyen a megtartott munkaerőt karbantartási munkák elvégzésére használták.
 |
|
Szőke Tünde Mónika a tagság körében végzett felmérésének eredményeit ismertette |
|
Fotó: Magyar Fürdőszövetség |
A válaszadó fürdők esetében a forgalom visszaesése 2019-hez képest 50 százalékos volt 2020-ban, 2021-ben pedig 33 százalékos. A megkérdezettek egyértelmű véleménye az volt, hogy nem menthető meg a fürdőszakma állami beavatkozás nélkül. A forgalom teljes visszaépülését a nyilatkozók többsége 2022 második félévére teszi, de 26 százalékuk szerint csak 2023. II. félévére érik el bevételeik a 2019-es szintet. A kutatás ősszel folytatódik, kérik, hogy minél többen vegyenek majd részt benne.
A Magyar Fürdőszövetség Orvosi Szakbizottságának elnöke, dr. Czímer Éva Gréta reumatológus főorvos, aki Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn dolgozik, egy náluk végzett kutatás eredményeit ismertette.
 |
|
dr. Czímer Éva Gréta a Sóstógyógyfürdőn végzett kutatás eredményeit ismertette |
|
Fotó: Magyar Fürdőszövetség |
A retrospektív vizsgálat során a nyíregyházi fürdőben 2014 és 2021 között kezelt 5486 páciens közül választottak ki 600 főt, akik mind krónikus mozgásszervi panaszokkal érkeztek, majd komplex kezelést kaptak. 10-15 darab, vizes és száraz kezelés után három paraméter mentén vizsgálták meg az illető személyeket, arra voltak kíváncsiak, milyen mértékben javult az állapotuk, mennyire volt számszerűsíthető a balneoterápiás kezelés számukra. A fájdalom mértékét, az izomfeszesség mértékét és a gerincfunkciót, vagyis az előrehajlás mértékét vizsgálták centiméterben kifejezve. A fájdalom és gerinc menti feszesség mértékét is számokkal fejezték ki.
Általános tünet volt, hogy minden kezelt személy küzdött derékfájdalommal, ezen felül nyak-, térd- és egyéb ízületi fájdalmak kombinációjával. A betegeknek a fájdalom helyétől függően 135-féle kezeléskombinációt – pl. gyógyvíz, súlyfürdő, iszap, lézer, torna, stb. – írtak elő. A kezelések eredményeként egyértelműen, 2 egységgel (6-ról 4-re) csökkent a páciensek fájdalomérzete, hasonló mértékben csökkent a gerinc melletti izomfeszesség, míg az előrehajlás mértékében jelentős, 5 centiméteres javulásról számoltak be. A doktornő szerint a látványos javulás nem véletlen, mivel a vízgyógyászat összetett hatásmechanizmuson alapul, amely a teljes szervezetet érinti a bőrünk keresztül.A szakember azt javasolta, hogy a gyógyfürdők hozzanak létre egy központi adatbázist, amelyben standardizált vizsgálati paraméterek alapján objektív mérőszámokkal le tudják írni a betegeik állapotának javulását többféle mozgásszervi betegségcsoport esetében. Ha összeállna egy ilyen rendszer, az eredmény bizonyíték lenne a hazai gyógyvíz hatékonyságára, a hazai és külföldi piacon – foglalta össze a legfőbb célt dr. Czímer Éva Gréta.
