4700 munkahely került veszélybe a fürdőágazatban
Friss ágazati felmérés szerint a fürdőüzemeltetők átlagos adósságállománya 453 millió forint, ami az éves átlagos árbevételük közel felét teszi ki – hangzott el a Magyar Fürdőszövetség sajtótájékoztatóján.
Boros László Attila, az érdekvédelmi szervezet elnöke elmondta: a hazai fürdők a tavaszi veszélyhelyzet idején felélték a végső tartalékaikat, és csak kivételes esetben számíthatnak arra, hogy a tulajdonos önkormányzat pénzügyi segítséget tudna nyújtani nekik. Ezért az intézmények nagy része már nem terhelhető vagy hitelezhető tovább.
A szövetség elnöke hozzátette: a rövid ideig tartó nyári szezon után a pandémia második hulláma súlyosabban érinti a fürdőket, mint a tavaszi bezárás. Miközben a vendégek száma minimálisra csökkent, a fürdők, ha nem is a teljes szolgáltatási palettával, de nyitva vannak, vagyis a fenntartási költségeket és a béreket folyamatosan fizetniük kell. Ez azonban nem tartható fenn tovább: az intézmények az elmúlt hetekben már arra kényszerültek, hogy megkezdjék a létszámleépítéseket. Az aktuális ágazati jelentés szerint a fürdők 2021 márciusáig 26,3%-kal fogják csökkenteni a dolgozói létszámokat, ami országosan több mint 4700 munkahely megszűnését jelenti.
A létszámleépítés mellett egy másik kényszerű munkáltatói eszköz a részmunkaidő alkalmazása, a fürdők 75 százaléka tervezi, vagy már be is vezette ezt az intézkedést. A tervezett munkaidő-csökkentés átlagos mértéke 30 százalék, ami arányosan 30 százalékos bércsökkentést von maga után – tette hozzá Boros László Attila.
 |
|
A pandémia második hulláma súlyosabban érinti a fürdőket, mint a tavaszi bezárás |
|
Fotó: 123rf.com |
Kovacsics Imre, a Magyar Fürdőszövetség alelnöke emlékeztetett arra, hogy az érdekvédelmi szervezet a válsághelyzet enyhítése érdekében 35 milliárd forintos vissza nem térítendő likviditási alap létrehozását kérte a magyar kormánytól. Mivel a hazai fürdők mintegy 95 százaléka önkormányzati tulajdonban van, a fenntartók nem tudnak élni a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk csökkentését célzó hitelekkel.
Az intézmények fennmaradó hányada is oly mértékű pénzügyi nehézségekkel küzd, amin egy hitelprogram már nem tud segíteni. Kovacsics Imre felhívta a figyelmet, hogy az igényelt 35 milliárd forint csupán egy részét fedezné a 2020-as bevételkieséseknek.
Azt is kérik, hogy a balatoni turisztikai kampányokhoz hasonlóan szervezzenek marketingkampányt a fürdők látogatottságának növelése érdekében.
A Magyar Fürdőszövetség szerint gyors állami segítség nélkül egy-két hónapon belül megszűnik a fürdők munkaerő-megtartó képessége, és valószínű, hogy lesznek olyan intézmények, amelyek hosszú évekre, vagy akár végleg bezárásra kényszerülnek.
