A Balaton térségfejlesztése 320 milliárd forintot igényelne
Ezzel az üdülőrégió az országos átlag felett teljesítene a GDP-hozzájárulást és a munkahelyteremtést tekintve - hangzott el csütörtökön Keszthelyen, a Balaton tervezési zárókonferencián.
Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke szerint jó stratégia készült arról, hogy a régió mit szeretne, és ha ez 2020-ig legalább 70 százalékban megvalósul, akkor jól határozták meg a célokat, a kitörési pontokat, és sikeresen képviselték a térség érdekeit.
A stratégia egyeztetése a kormányzati képviselőkkel a jövő hónapban zajlik, ekkor dől el, mely elemei kerülhetnek be a következő fejlesztési ciklus operatív programjaiba, vagyis kaphatnak uniós támogatást a megvalósításhoz. A jövőben nemcsak a turizmusra kell koncentrálni, hanem egyéb gazdasági ágakra is, például a magas hozzáadott értéket tartalmazó ipar, és humánszolgáltatások erősítésére.
Manninger Jenő országgyűlési képviselő méltatta, hogy az utóbbi időben sikerült egységes gondolkodást kialakítani az üdülőrégióban.
A Balaton hosszas egyeztetések után elkészült stratégiája a régió kitörési pontjaiként határozta meg egyebek közt az egészségipart, a sportturizmust, és a helyi termék-előállítás, -feldolgozás fejlesztését. A tervek között szerepelnek gyógyászati-, sport-, élmény- és Erzsébet üdülő központok, a Fonyód-Badacsony komp megépítése, és egy balatoni közlekedési szövetség felállítása.
A kerékpárturizmus fejlesztésére például 7,1 milliárd forintos terv készült, az üdülőrégió kistérségei kapcsolódnának a tó körüli bringakörhöz, amelyet meg kívánnak újítani. Mindez önmagában 350-400 ezerrel emelné a régió vendégéjszakáinak a számát.
A konferencián elhangzottak szerint bővítik az idős embereknek szánt szolgáltatásokat is. Fontosnak tartják a régió szereplői a Balaton-marketing megvalósítását, amelyben a Balaton egységes arculatú kertvárosi agglomerációként, az ország legélhetőbb régiójaként szerepel, saját termék-védjegyet is létrehozva.