A boldogi lett az év tájháza

A Hatvantól kilenc kilométerre fekvő harmincéves múltra tekint vissza. Két állandó kiállítása közül az egyik Kunkovács László néprajzi fotográfiáit mutatja be, a másik a két világháború között Boldogon házasságot kötött párokat megörökítő fényképfelvételekből és a korabeli falu ünnepi viseleteit bemutató viselettörténeti kiállításból áll „… és Boldogon éltek” címmel.

A méltatás szerint a tájház fejlesztési koncepciója nem csupán infrastrukturális megújulást hozott magával, hanem a faluban élők és a látogatók számára is mozgalmas közösségi színteret teremtett.

A Magyarországon és a határon túl található 400 tájház szakmai színvonala, épületeik állapota hullámzó. „Vannak nagyszerűen berendezett és karbantartott tájházak és vannak további fejlesztésre szorulók”. A Magyarországi Tájházak Szövetsége szövetség igyekszik a jól működő tájházakat példaként állítani és jó gyakorlatként bemutatni a többi tájház működtetőjének.

Nagy Róza Fruzsina helyi népviseletben, kezében  guzsaly és orsó, a tájház tornácán

Fotók: Komka Péter

A díjról:

Magyarországi Tájházak Szövetsége 2003-ban alapította meg az Év Tájháza díjat a hazai tájházmozgalom népszerűsítésére, értékeinek szélesebb körű megismertetésére és a gyűjteményeket létrehozó, ápoló, gyarapító személyek áldozatos tevékenységének elismerésére. A pályázatok elbírálásánál a kiállítások szakmai színvonala mellett a közösségért végzett munkát is figyelembe veszik.