A Duna napja Milánóban

A Duna fontos szerepet játszik számos ország életében, köztük Magyarországéban is. Ez a világ „legnemzetközibb" folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Több jelentős település emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A Duna a második leghosszabb folyam illu map+citiesEurópában (a Volga után). Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A Dunát sok, Európa más folyóival összehasonlítva viszont viszonylag kevés környezeti kár érte, élővilága nagyrészt megmaradt. Ezt az adottságot felismerve az 1970-es évektől folyamatosan alakultak nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek a Duna árterében.

Szőcs Géza kormánybiztos és Mircea Dinescu, román költő együtt nyitották meg a Duna napot és mutatták be a nemzetközi közönségnek is Luigi Ferdinando Marsigli Danubius Pannonico-Mysicus című könyvét. A 18. századi monográfiájának hasonmás kiadása és annak magyar fordítása „ A Duna fölfedezése" címmel jelent meg, melyet kifejezetten a Milánói Világkiállítás alkalmával adtak ki újra. A kötetet egy 70 oldalas (angol és magyar nyelvű) tanulmány vezeti be, amelyet a fordító, dr. Deák András a mű keletkezéstörténetéről írt. Luigi Ferdinando Marsigli gróf „Danubius Pannonico-Mysicus" című, 1726-ban Hágában és Amszterdamban, latin nyelven megjelentetett műve korának egyik legnagyobb tudományos vállalkozása volt. A szép kiállítású, több mint 400 oldalas kötetet a Duna 21 nagyméretű térképe mellett a folyó völgyének halairól és madarairól készült színes és fekete-fehér képei is díszítik. Aki a Duna vidékének egykori, 17-18. századi természeti és vízrajzi állapotát ismerni akarja, az ebből a művelődéstörténeti munkából hiteles képet kaphat mindezekről.

Szintén a Duna nap keretében a magyar pavilon egy könnyed programmal zárta a napot. Az Életkert Pavilon előtt egy táncos flashmob szórakoztatta a nézőket ifj. Johann Strauss, A kék Duna című klasszikusára, melybe nagy sikerrel kapcsolódtak be mind a Duna-menti országok pavilonjainak képviselői, mind pedig az expo látogatói.