A Duna-régió rejtett zsidó örökségei

Kardos János, a projektet megvalósító konzorciumot vezető szegedi önkormányzat munkatársa a kezdeményezésről rendezett sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a Duna-régió mai zsidó társadalma töredezett. A fővárosoknak és a nagy regionális központoknak jelentős fennmaradó közössége van megőrzött vallási és kulturális sajátosságokkal, máshol viszont a maréknyi lakosság csak néhány múltból származó élettelen maradványra, relikviára és emlékre támaszkodik.

Az 1,8 millió euróból (csaknem 600 millió forintból) megvalósuló projekt célja, hogy elsősorban a helyi zsidó szervezetekkel összefogva egységes szemlélet alapján feltárja, újraélessze és bemutassa az érintett települések – Szeged mellett Banja Luka, Galati, Temesvár, Kotor, Muraszombat, Eszék, Regensburg és Szabadka – zsidó kulturális örökségét.

A világ negyedik és hazánk második legnagyobb zsinagógája a szegedi

Fotó: szeged.hu/Iványi Aurél

Takács Erika Anita projektmenedzser elmondta, hogy a program elsősorban nem az épített örökségre, hanem a tárgyi emlékekre, szellemi javakra koncentrál. A térségben működő egyetemek, múzeumok munkatársaival induló kutatásokkal el akarják érni, hogy a nevezetes építészeti emlékek – zsinagógák, temetők, emlékhelyek, köz-, üzleti és lakóépületek – mellett olyan elemek is láthatóvá váljanak, amelyek kevésbé ismertek, így a személyes történetek, a művészeti, a gasztronómiai értékek.

Elhangzott: a program során olyan turisztikai szolgáltatásokat is létrehoznak, melyek a nagyközönség számára is könnyen elérhetővé teszik a ma még rejtett zsidó kulturális örökséget.