A folyamatos megújulás a múzeumok jövőjének kulcsa

A konferencia célja, hogy sikeres múzeumi modelleken keresztül bizonyítsa, a  múzeumok képesek a folyamatos megújulásra, és erre a hazai intézményeket is ösztökélje. A konferencia részeként bemutatkozik a Duna menti Virtuális Régészeti Tájak programja is, mely 10 ország 23 partnerének bevonásával törekszik a Duna régió régészeti tájainak vonzóbbá tételére, és  ad új lendületet az európai régészeti örökség digitalizációjának - számolt be róla a Magyar Nemzeti Múzeum.

Újszerű megközelítések

A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központja (MNM OMMIK) 2013 óta rendezi meg éves MuseumDigit  konferenciáját, megszólítva a régió és a hazai múzeumi szakma képviselőit, a közgyűjteményekben és a kulturális örökségvédelemben dolgozó szakembereket, döntéshozókat, a jövendő muzeológusait és a múzeumok működését támogató fejlesztőcégeket és szolgáltatókat. Emellett átfogó képet nyújt a múzeumi világ aktuális kérdéseiről, meghatározó trendjeiről.

A MuseumDigit 2021 konferenciát L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg

Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

A konferencia mindkét napján élő kerekasztal-beszélgetéseket szerveznek a nemzetközi múzeumi világ olyan prominens szereplőivel, akik az általuk irányított intézményeket saját víziójuk mentén a feje tetejére merték állítani.

„Merj változtatni!”

Az idei konferencia kiemelt témája a múzeumok megújuló képessége.  Emellett nem csupán a digitalizálás eredményeit, a múzeumok digitális újításait és a technológiai fejlődés múzeumokra gyakorolt hatását mutatják be, hanem a korábbi két évhez hasonlóan hangsúlyos szerepet kap a múzeumok és a társadalom – inkluzív múzeum, múzeumok és a klímaakció – témája, és új megvilágításba helyezik a digitális transzformáció kérdését. A nemzetközi előadók többek között arra keresik a választ, hogyan tegyük a digitális élményeket közönségközpontúvá, vagy milyen hatással volt a múzeumok médiahasználatára és digitalizációval, digitalizálással kapcsolatos gondolkodására a világjárvány.

Digitalizált Duna régió

2020 júliusában indult a ,,Danube’s Archaeological eLandscapes Duna menti Virtuális Régészeti Tájak” projekt a grazi Universalmuseum Joanneum vezetésével. A projekt 30 hónapos időtartama alatt tíz ország 23 partnere törekszik a régészeti örökség, különösen a Duna régió régészeti tájainak láthatóbbá, és ezáltal vonzóbbá tételére regionális, nemzeti és nemzetközi szinten a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával. A virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) technológiák révén arra ösztönzik majd a múzeumlátogatókat, hogy a gazdag régészeti örökséget ne csak a múzeumi kiállításokon, hanem tájtörténeti összefüggéseiben ismerjék meg. A projekt részeként a Magyar Nemzeti Múzeum két különleges helyszín, a 330 ezer éves vértesszőlősi őskőkori telephely és a Balaton-felvidékről ismert legnagyobb római villagazdaság (Baláca) virtuális rekonstrukciójának elkészítését koordinálja.

A vaskori Duna út Magazin

A Vaskori Duna Út alapjait az Európai Unió Interreg Duna Transznacionális Programja társfinanszírozásával megvalósult Vaskor-Duna projekt fektette le, melynek középpontjában a kora vaskor monumentális építészeti tájelemei álltak.

A partnerségi együttműködéssel létrejött projektben az építészeti örökség kezelése, valamint a kulturális turizmus területén megfelelő tapasztalattal rendelkező húsz intézmény vett részt Ausztriából, Horvátországból, Magyarországról, Szlovákiából és Szlovéniából. A témát feldolgozó vaskori tematikus régészeti magazin az időszámításunk előtti első évezredben, a Duna mentén élt népek régészeti örökségét mutatja be. Első száma 2021 nyarán angolul, most pedig magyarul jelent meg.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium 10 évvel ezelőtt, a 2011. évi magyar európai uniós elnökség során elfogadásra került EU Duna Régió Stratégia (EUSDR) céljaival összhangban támogatta a Vaskori Duna út magazin magyar változatának megjelenését a Stratégia kultúra és idegenforgalom (PA3) prioritási területén hazánk képviseletét ellátó Magyar Turisztikai Ügynökség javaslatára. Az idén elfogadott új vaskori tematikájú európai kulturális útvonal előkészítését megalapozó, 2017-2019 között megvalósított Iron Age Danube projekt ugyanis külön kiemelésre került a Duna Régió Stratégia Cselekvési Tervében. A Duna Stratégia harmadik prioritási terület egyik fellépése pedig kimondottan a kulturális turizmus támogatására irányul a Duna régióban. Ennek érdekében a Duna régió 14 országának szakértői célul tűzték ki hálózatok kialakításának támogatását a múzeumok, galériák és egyéb érintett szereplők releváns csoportjai számára. Elő kívánják segíteni ezzel a Duna régióban található tárgyi és szellemi kulturális örökség helyszínek interpretációját, kommunikációs és marketing stratégiák kiépítését idegenforgalmi értékük növelése érdekében. Az örökségek látogathatóságát innovatív és fenntartható idegenforgalom keretében kívánják az országok biztosítani, előmozdítva a kulturális örökségek bemutatásának és értelmezésének integrált megközelítését.