A klímaváltozás hatásai három hazai turisztikai desztináció példáján keresztül

A Turizmus Bulletin 2020/4. számában megjelent „Melegszik a helyzet? A klímaváltozás hatásai három hazai turisztikai desztináció példáján” című tanulmányban Németh Kornél, Czira Tamás, Sütő Attila, Domjánné Nyizsalovszki Rita és Péter Erzsébet bemutatja a klímaváltozás hazai turizmusban érzékelhető hatásait, valamint a helyi és térségi szintű klímaalkalmazkodás kérdéskörét három kiválasztott turisztikai desztináció példáján keresztül.

A klímaváltozás problémaköre egyre inkább előtérbe kerül globális szinten, ugyanakkor a magyarországi turizmust, vagy egy adott turisztikai desztinációt érintő részletesebb gazdasági, iparági vizsgálatok száma elenyésző. Ebből kiindulva a szerzők három régióban (Nyugat-Balaton régió: Tapolcai, Keszthelyi, Nagykanizsai, Marcali, Fonyódi járások; Márta-Bükk üdülőkörzet: Gyöngyösi, Miskolci, Egri járások; Pécs térsége: Pécsi járás) vizsgálták a klímaváltozás turisztikai folyamatokra gyakorolt hatásait.

A szélsőséges környezeti hatások rövid időszakon belül közvetlenül befolyásolhatják a vizsgált turisztikai szolgáltatók működését

Fotó: 123rf.com

Az összesen 9 járást érintő empirikus kutatás keretében 3 turisztikai termékcsoportot (vízparti fürdőturizmus, természetközeli aktív turizmus, kulturális örökségturizmus) vizsgáltak szakértői interjúk és terepszemlék lefolytatásán keresztül. A 102 fővel készített strukturált interjúk eredményei rámutattak, hogy a szélsőséges környezeti hatások rövid időszakon belül közvetlenül befolyásolhatják a vizsgált turisztikai szolgáltatók működését (pl. vendégszám-visszaesés, turisztikai infrastruktúrát érő károk, munkaszervezési feladatok). A hatások értékelése a különböző turisztikai termékek szempontjából azonban ambivalens: például pozitívumként kerültek előtérbe az enyhébb telek, melyek a városlátogatási kedvre kedvező hatást gyakorolnak, vagy a nyári időszakokban tapasztalható tartós kánikula, mely során a vízparti fürdőturizmus profitrealizáló képessége erősödik. Mátra síturizmusában ugyanakkor – értelemszerűen – ezek a környezeti hatások költségnövelő tényezőként kerültek azonosításra.

A problémakör összetettségére rávilágít arra, hogy a jövőben fontos lenne azoknak a klímaváltozással összefüggésbe hozható jelenségek küszöbértékének meghatározása, melyek már egyértelműen az adott vonzerő csökkenését eredményezik – áll a tanulmányban. A tanulmány hangsúlyozza továbbá a desztinációs szintű klímaalkalmazkodási stratégiák kialakításának fontosságát, melyek a közeljövő gazdasági döntéseit alapjaiban befolyásolhatják a szektorban.

A teljes tanulmány letölthető IDE kattintva.