A kubai rumba és a belga sör is UNESCO-örökség lett

Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága az etiópiai Addisz-Abebában hétfőn kezdődött tanácskozásán döntött arról, hogy a tagországok 37 jelöltje közül melyek kerüljenek fel a listára.

A testület a kubai rumbát, a dominikai merengue-t, a számos közép- és dél-ázsiai ország által március 21-én tartott hagyományos újévi ünnepet, a novruzt, a kínai szoláris naptárat, a bangladesi Mangal Sobhajatra fesztivált, a belga sörkultúrát, az etiópiai oromo törzs demokratikus társadalmi-politikai rendszerét, a valenciai Las Fallas fesztivált vette fel a szellemi kulturális örökség listájára. Döntött arról is, hogy a kambodzsai kéthúros lant a sürgős védelemre szoruló kulturális örökség listájára kerül.

A kubai rumba ötvözi az afrikai és a karibi Antillák kultúráját valamint a spanyol flamencót. A társadalom peremére került közösségek szimbóluma, amelyet a városok és falvak szegénynegyedeiben táncolnak. Mozgáselemei, gesztusai, zenéje az ellenállás, az önbecsülés kifejeződése – olvasható a döntésről szóló indoklásban az UNESCO honlapján.

Rumbázók Kubában / Fotó: flickr.com

A Dominikai Köztársaságban "a nemzeti identitás integráns része" a merengue, a zenének és a táncnak saját nemzeti napja van 2005 óta a karibi államban.

A 12 ázsiai államban - Afganisztán, Azerbajdzsán, India, Irán, Irak, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Törökország által március 21-én ünnepelt újév (Novruz) egy két héten át tartó ünnepségsorozat hagyományos ételek főzésével, családlátogatósokkal, régi rituálék felidézésével, amelyek békességre ösztönzik a helyi közösségeket, arra, hogy együtt ünnepeljenek.

A dominikai merengue / Fotó: Wikipedia

A bangladesi Mangal Sobhajatra fesztivált szintén az ottani újév (április 14.) napján rendezik a Dakkai Egyetem képzőművészeti karának diákjai, tanárai. A hagyomány 1989-re nyúlik vissza, amikor a katonai junta uralma alatt élő diákok egy jobb jövő reményét akarták felmutatni a közösségnek.

A sörkészítés és sörivás Belgium-szerte a közösségek élő örökségének része a úgy a mindennapokban, mint az ünnepeken. A országban mintegy 15 ezer fajta sört készítenek, a kézműves sörök különösen népszerűek az országban, ahol az italt főzéshez, élelmiszerek, például sajtok készítéséhez is felhasználják. A sörkészítés titkait családok, helyi közösségek, sörfőzdék, egyetemek és képzőközpontok megosztják egymással.

Belga sörök / Fotó: flickr.com

Kínában kétféle naptárt használnak, a szoláris, azaz a nap járásán alapuló, és a lunáris, azaz a hold változásán alapuló naptárt. A kínai szoláris naptár (Xia-naptár), földműves naptárként ismert. Elnevezése onnan ered, hogy a földműveseket segítette a munkájukban, a naptár kialakítása a Nap állásának megfigyelésén alapul. Jellegzetessége, hogy a kínai évkezdet a téli napforduló és a tavaszi napéjegyenlőség közötti időszak felezőpontjára, azaz február elejére esik. Ezt nevezik a tavasz kezdetének. A kínai szoláris naptárban 24 periódusra osztottak egy évet, amelynek négy fő időpontja a tavaszi és őszi napéjegyenlőség, illetve a nyári és téli napforduló.