A termálvízzel fűtött templomtól a burkiniig

Forrás: turizmus.com

 2017. november 17. 18:03

Hogyan lesz egy álmos nagyközségből fürdőváros? Milyen együttműködés várható a fürdők és a szállodák között? Lehet-e burkinit viselni a hazai fürdőkben? Egyebek mellett ezek a témák voltak napirenden a Fürdőszövetség mórahalmi közgyűlésének második napján.

A Magyar Fürdőszövetség 25. jubileumi közgyűlésének programja, Mórahalmon, november 17-én szakmai előadásokkal folytatódott.

Nógrádi Zoltán, a 7500 lakosú kisváros polgármestere beszámolt arról, hogyan lett a 40 éven át „stagnálásra ítélt” településből mára komoly idegenforgalommal rendelkező fürdőváros. Mint elmondta, náluk is kőolajat kerestek az 1960-as években, majd termálvizet találtak. 1964-ben épült meg az első fürdőépület, akkor még tisztasági fürdőként használták a helyiek. 2002-ben csupán évi 38 ezer vendége volt a létesítménynek, 2004-től azonban egymás után jöttek a fejlesztési projektek, így 2015-ben már 450 ezer látogatót fogadott a fürdő. Az évek során kiépült a szaunavilág, majd előbb egy négy-, majd egy háromcsillagos hotel, mindkettő közvetlen fürdőkapcsolattal.

A fenntartható fejlődés és az energiahatékonyság jegyében a termálvizet a város létesítményeinek a fűtésére is használják – a fürdővel összekapcsolt rendelőintézetet, sőt a templomot is ezzel fűtik. A város nem mindennapi modellt alkalmazott a fejlesztések során, mondta el a polgármester: a szállodákat kulcsra készre megterveztették, majd a kész projektet adták el, uniós pályázati forrás lehetőségével együtt magánbefektetőknek. Nógrádi Zoltán kiemelte, hogy egyébként senki nem mert volna belevágni egy ilyen fejlesztésbe.

A wellness és gyógyturizmus mellé később a kulturális turizmus fejlesztését tűzték ki célul. Ma már szabadtéri és kőszínházuk, egyedi lovasszínházuk és számos fesztiváljuk van. Az ökoturizmus felé is nyitottak, túraútvonalakat jelöltek ki, bivalyrezervátumot hoztak létre, melynek révén a közeli Nagyszéksóstón valóságos madármegfigyelő-paradicsom alakult ki. Számos sportlétesítmény is a turisták rendelkezésére áll.

A fejlesztésekkel nem állnak le, szerb kulturális is turisztikai központot építenek, ahol 400 férőhelyes nagyterem, balkáni specialitásokat kínáló étterem és szakrális tér is létesül.

Ezután került sor a Fürdők Nemzeti Tanúsító Védjegyének átadására. Ez alkalommal négyen vehették át a kitüntető címet: a budapesti Aquaworld ötcsillagos élményfürdő, a Büki Gyógyfürdő ötcsillagos strand, a siófoki Galerius négycsillagos élményfürdő, a Kerekdombi Termálfürdő pedig négycsillagos strand minősítést kapott.

Az Aquaworld Budapest képviselői átveszik a védjegyet

Fotó: turizmus.com

A rendezvényen adták át az Év fürdője díjakat is, a nyertesekről ebben a korábbi cikkünkben írtunk.

Könnyid László, a Magyar Szállodák és Étterem Szövetsége elnöke a két szakmai szervezet együttműködési lehetőségeiről tartott előadást. Kiemelte, hogy stratégia partnerként tekintenek a szállodások a fürdőkre, összefogással lobbierejük is nőhet például olyan kérdésekben, mint az áfacsökkentés vagy a munkaerőhiány. A fő szempont a versenyképesség növelése, amit a zászlónkra kell tűzni, mondta Könnyid, és hozzátette, hogy a szállodák színvonalemelését megcélzó Kisfaludy programhoz hasonló pályázati konstrukciót érdemes lenne a fürdők számára is meghirdetni. Az MSZÉSZ elnöke üdvözölte, hogy a Magyar Fürdőszövetség is bejelentette csatlakozási szándékát a 11 szakmai szervezet által létrehozott Magyar Turisztikai Szövetséghez.

Az egészségturizmus aktuális trendjeiről tájékoztatott Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség szakterületért felelős igazgatója, akit a legtöbben ismerősként üdvözölhettek, mivel korábban öt évig dolgozott a szövetség főtitkáraként. Juhász Szabolcs felvázolta a közelmúltban nyilvánosságra hozott, 2030-ig érvényes Magyar Turizmusfejlesztési Stratégia legfontosabb irányvonalait. Egyebek között elmondta, hogy cél a tartózkodási idő meghosszabbítása, ennek érdekében pedig a pontszerű fejlesztések egybefüggő láncolatba való összekötése. Ebben követendő példaként említette meg Mórahalmot. Fontos feladatnak nevezte, hogy megbízható adatokhoz jussanak a fürdők forgalmát illetően.

Hangsúlyozta, hogy a fejlesztések során oda kell figyelni a helyi lakosság érdekeire is, előtérbe kell helyezni a legalább két generáció együtt utazását támogató projekteket, valamint a turisztikai termékekhez való minél szélesebb körű hozzáférés lehetőségét.

A szakember részletes adatokat is közölt a hazai fürdők forgalmáról. Megemlítette, hogy a turisztikai jelentőségű fürdőinkben tavaly 28,8 millió látogató fordult meg. A részletes számsorokat lapunk decemberi számában olvashatják majd.

Köpeczi Bócz Attila, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakmakoordinációs osztályának vezetője az uszodamester-képzés aktualitásairól tájékoztatta a résztvevőket.

A rendezvény végén elhangzott, hogy a szövetség tavaszi közgyűléséig megalakul egy szolgáltatási szakbizottság, amely olyan kérdésekkel foglalkozik majd, mint a burkini viselésének szabályozása.

Zárszavában Czeglédi Gyula, a Magyar Fürdőszövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy a szövetség már két állásfoglalást is kiadott arról, hogy nem tartják kívánatosnak az egész testet elfedő öltözéket a fürdőkben.