A turizmus már szennyezi Izlandot

Izlandon 2010-ben az egy lakosra jutó turisták száma több mint négyszer akkora volt (1,54), mint Magyarországon (0,35). Az azóta eltelt időszak ehhez képest is elképesztő növekedést hozott az izlandi idegenforgalomban. Az országot döbbenetes tempóban árasztották el a turisták, és a jelenség ijesztő példa arra, hogy az olcsó repülőjáratokra épülő tömegturizmusnak néhány év alatt milyen hatása lehet egy akár olyan fejlett gazdaságra is, mint Izland – olvasható g7.hu portálon megjelent elemzésben.

Európában mára magasan Izlandra utaznak a legtöbben a lakosságszámhoz képest. Az egész világon csak a miniállamok és Bahrein előzik meg az önálló országok közül.

A Kirkjufell-hegy Izland egyik legszebb látnivalója

Fotó: pixabay

Aki érzékeli az elmúlt években a budapesti belvárost teljesen ellepő turisták tömegét, annak talán az mutatja a leginkább az izlandi tömegturizmus mértékét, hogy arányaiban tizenegyszer annyian utaznak Izlandra, mint Magyarországra. Pedig Magyarországon is közel hetven százalékkal nőtt a turisták száma 2010 óta.

A turizmus térhódítása mögött egy egészen bizarr kombináció áll: a 2008-as gazdasági válság és az Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörése, mely az európai légi forgalmat napokig akadályozta. A válságnak Izland volt az egyik legnagyobb vesztese, rendkívüli kihívások elé állította, miután összeomlott az ország teljes bankrendszere. Az Európa egy részét behamuzó vulkánról is úgy tűnt, hogy hatalmas károkat okoz az országnak, hosszú távon azonban egyértelműen pozitív volt a hatása.

A szigetországba érkező turisták száma több mint négyszeresére, 490 ezerről 2,3 millióra nőtt az elmúlt hét év alatt

A vulkánkitörés miatt Izland napokon át a világsajtó vezető híreiben szerepelt, és rengeteg angolszász utazó térképére került fel emiatt, később magasan a legtöbb turista az Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból érkezett. A kormány ráadásul egy nemzetközi reklámkampányt is bevetett a sok bosszúságot okozó vulkán miatt. Ebben Izland természeti szépségeit állították középpontba, mint a gejzíreket vagy a holdbéli tájakat.

Az éves szinten akár 30-40 százalékkal fejlődő turizmusnak köszönhetőn gyorsan magára talált az izlandi gazdaság. A halászatot megelőzve a turizmus vált a legmeghatározóbb iparággá. Az izlandi turisztikai ügynökség szerint az exportbevételek közé sorolt turizmus részaránya 18 százalékról 42 százalékra nőtt tíz év alatt, és a turizmusban dolgozók száma pedig négyszeresére nőtt eközben.

Korlátolt szállodai férőhelyek, virágzó Airbnb

Az Izlandra látogatók ilyen mértékű tömege azonban váratlanul érintette az országot. A korlátolt szállodai férőhelyek miatt virágzik az Airbnb, ami viszont nagyon megdrágította a lakhatást. Nyaranta Reykjavik belvárosában legalább minden nyolcadik lakást rövid távra adják ki, emiatt volt olyan év, amikor húsz százalékkal emelkedtek a lakbérek.

A szálláshely mellett hiány van éttermekből, az utcákat ellepték a bérelt autók, a sétálóutcákat pedig szuvenírárusok. A vidéki utak környéke egyre szemetesebb lett.

„Több turistát akartunk, amiért keményen is dolgoztunk… Ezt az óriási növekedést azonban senki nem láthatta előre” – mondta a Wall Street Journalnak a turisztikai ügynökség vezetője, Sigrun Brynja Einarsdottir.

A turizmus ráadásul a szemetelésnél nagyobb ívű környezeti károkat is okozott. Az izlandi statisztikai hivatal 2018-as riportja szerint a turizmusból származó károsanyag-kibocsátás 1995 óta az ötszörösére, 2012 óta a háromszorosára nőtt. Ezzel a turizmus a legszennyezőbb gazdasági szektorrá vált, megelőzve a vaskohászatot. Ez a két iparág az összes ipari szennyezés 63 százalékát teszi ki.

Az egyik legszebb természeti jelenség, a sarki fény Izlandon is megfigyelhető

Fotó: pixabay

A szennyezés növelése mellett Izlandon számos lépést tettek a klímaváltozás mérsékléséért is. Egy olyan erőművet építettek fel, amely képes megkötni a szén-dioxidot, ennek a technológiának a tökéletesítése kulcsfontosságú lehet a klímakatasztrófa elkerülésében. Emellett nagyszabású erdősítési program is indult. A vikingek hódítása előtt az ország negyedét erdők borították, de a fakivágások miatt ez az arány egy százalékosra csökkent a XX. század elejére. Most ezen szeretnének változtatni, és az elmúlt években három milliót fát ültettek el, bár az ország méretéhez képest ez nem túl jelentős mennyiség.

A fejlesztési terveket azonban nehezíti, hogy az elmúlt években a turizmusnak köszönhetően jó ütemben növekedő gazdaság idén megtorpanni látszik.

Ebben döntő szerepe van a Wow Air említett márciusi csődjének. Főleg emiatt a fő izlandi reptéren a nyári csúcsszezonban 27 százalékkal csökkent a járatok száma az előző évhez képest. A légitársaság csődje annyira megrengette a gazdaságot, hogy a növekedés egyik motorjának hirtelen kiesése miatt májusban az izlandi jegybank fél százalékponttal csökkentette az alapkamatot, és durván módosította a gazdasági előrejelzését: addig 1,8 százalékos növekedésre számított, a csőd után pedig 0,4 százalékos recessziót vár. Mindez arra is rávilágít, hogy az izlandi gazdaság nagy mértékben elkezdett függeni a turizmustól.