A turizmusirányítás átszervezése nem hagyja érintetlenül a TDM-szervezetek rendszerét sem

Az MTÜ általános vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy személyes részvétele a Magyar TDM Szövetség XVI. Országos TDM Konferenciáján köszönhető magának a téma fontosságának, de legalább annyira szól Semsei Sándornak, az MTDMSZ elnökének, aki múlhatatlan érdemeket szerzett a turizmusfejlesztés desztináció alapú újragondolásában.

A szövetség tagjainak – s vélhetően az egészségi problémái miatt távol maradó elnöknek – az már legkevésbé sem tetszhetett, hogy a mintegy 100, működő TDM nem feltétlenül jelenti az újragondolt turizmusfejlesztés alapegységét. Sőt. A TDM-szervezetek még abban sem bízhatnak, hogy hozzájutnak a fejlesztésükre kiírt, 2+2 milliárd forint GINOP-, illetve VEKOP-forráshoz.

A konferencián Princzinger Péter kifejtette, igaza van azoknak, akik azt mondják, úgy születik turizmusfejlesztési törvény, hogy nem előzi meg sem általános turizmustörvény, sem turizmusfejlesztési koncepció. A vezérigazgató-helyettes szerint mégsem megalapozatlan a törvénytervezet, ugyanis azt a víziót tartja szem előtt, amelyet az 1/2014 (I. 3.) országgyűlési határozat megfogalmaz, s amely szerint Magyarország 2030-ra Kelet-Közép-Európa gazdasági és szellemi központjává válik. Ebben kiemelt szerep juthat a turizmusnak. Azonban csak akkor, ha sikerül helyzetbe hozni a fogadóterületeket, ha sikerül meghatározni közép távon 4-5, hosszabb távon 16-20 olyan térséget (desztinációt), amelyek Budapest és a Balaton mellett „külföldről is láthatók”, s amelyek a jelenlegi vendégszám mellett hosszabb tartózkodásra és nagyobb költésre ösztönzik a turistákat.

Pódiumbeszélgetés a TDM-konferencián (balról jobbra): Princzinger Péter – MTÜ vezérigazgató-helyettes, Takács Péter – MUISZ elnökségi tag, Musatics Éva – MABEUSZ titkár, Könnyid László – MSZÉSZ elnökhelyettes

Princzinger Péter egyértelművé tette, hogy az állam nem kíván TDM-szervezeteket létrehozni vagy működtetni, ez továbbra is a helyi vállalkozások és önkormányzatok feladata és lehetősége, azonban a leghatározottabban ki fogja jelölni azokat a térségeket, amelyeket alkalmasnak tart jelentős turisztikai fejlesztések alapegységének, s amelyek kiemelkedő kormányzati, illetve uniós forrásokban bízhatnak.

Kérdésre válaszolva a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a törvénytervezetben megnevezett, állami tulajdonú zrt-k kizárólag nonprofit gazdálkodó egységek lehetnek, függetlenül attól, hogy újonnan létrehozott szálláshelyet vagy valamilyen turisztikai attrakciót üzemeltetnek.

Elmondta azt is, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség határozottan számít a szakmai szervezetekkel való együttműködésre, s ehhez a Tour de France versenyt hozta fel hasonlatként, ahol a versenyzők csak együtt képesek több száz kilométeren át 40 km/óra feletti átlagsebességgel haladni. Néhány jelenlévő a hasonlathoz hozzáfűzte, hogy a TDM-szervezetek éppen elég régóta tekernek nagy állóképességről tanúbizonyságot téve, s készséggel hajtanak együtt az MTÜ-vel is, feltéve, hogy nem verseny közben kell új szabályokhoz alkalmazkodni, s nem törlik az eddig elért eredményeiket.