A várnai aranykincstől a balcsiki palotáig

A szelíd tengerpart, a festői öblök, a part közelébe lefutó erdők, az ásványvizek bősége, a tengeri és a hegyvidéki klíma jótékony elegye már évezredekkel ezelőtt letelepedésre késztette az erre járókat.

Máig ez a két elem, a sajátos természeti adottságok és az egymásra rétegződő kultúrák adják a bolgár tengerpart legfőbb varázsát – mi is ezt élveztük leginkább Albenától Burgaszig tartó utazásunk során.

Tengerparti hangulat Neszebárnál

Fotó: turizmus.com/Szerdahelyi Krisztina

Neolitikus aranylelet a várnai nekropoliszból

A partvidék fővárosának is nevezett Várnában a csatornarendszeréről híres római fürdőtől a delfináriumig számtalan dolgot érdemes megnézni. A legkülönlegesebb látnivalót azonban a régészeti múzeum három termében találjuk: itt mutatják be az i. e. V. évezredből származó világhírű várnai aranykincset. A fekete-tengeri nekropoliszban felfedezett aranytárgyak i. e. 4600 és 4200 között készültek, 1972-es feltárása után az újkőkori temetkezési komplexum világhírű tudományos szenzáció lett. A kutatások során 294 sírt találtak, s csak a vizsgált sírokból előkerült aranytárgyak száma meghaladja a háromezret, összsúlyuk több mint hat kilogramm. A leggazdagabb sír egy negyven-ötven éves férfié másfél kiló (900 darab) aranytárggyal. Ez Európa legrégebbi vezérsírja. Egészen 2016-ig ezt a bámulatos leletet tartották a világ legrégebbi aranykincsének, ekkor azonban – szintén Bulgária egyik prehisztorikus lelőhelyén – egy aprócska arany láncszemre bukkantak, amely a tudósok szerint nagyjából kétszáz évvel idősebb a várnai aranyleletnél.

Történelmi park Neofit Rilski mellett

Fotó: turizmus.com/Szerdahelyi Krisztina

Időutazás civilizációkon át

2019-ben nyílt meg a világ legnagyobb, maga nemében egyedülálló történelmi, kulturális, rekreációs és oktatási parkja a Várnától 33 kilométerre fekvő Neofit Rilski település mellett. A több mint ötvenhektáros történelmi park a kőkori civilizációktól az első és második bolgár királyság fénykoráig rekonstruálja a mai Bulgária területén egymást követő kultúrákat.

A korhűen felépített és berendezett neolitikus lakóházak, trák templom, palota, temetkezési hely, római építmények és középkori lakóhelyek az emberi civilizáció öt korszakán vezetnek végig. A park látogatói lovagolhatnak, íjászkodhatnak, csónakázhatnak, de rituális borszertartáson vagy középkori viadalon is részt vehetnek. Érdemes az ebédet is ide tervezni: az étteremben Bulgária különböző korszakaiból és régióiból származó autentikus receptek alapján, ritka helyi alapanyagokból készülnek az ételek. Például csak itt lehet megkóstolni a régi bolgár kurtovói rózsaszín paradicsomot, ami közvetlenül Kurtovo Konare falu kertjeiből érkezik. A komplexum a trákok alapélelmiszerének számító egymagvú búzából, árpa, méz és egy különleges hegyi gyógynövény, a mursala hozzáadásával még saját, kézműves sört is főzet, ahogy az itt felszolgált bort is kizárólag nekik palackozzák.

A titokzatos kőerdő

Várna környékének egyedülálló látnivalója a védelem alatt álló kőerdő (Pobiti Kamăni). A több mint 250 hektárnyi sivatagos területen tizennégy csoportban magasodó, jobbára üreges (illetve homokkal teli) kőoszlopok keletkezéséről számtalan legenda és tudományos elmélet született.

A szent helyként tisztelt ősi kőerdő

Fotó: turizmus.com/Szerdahelyi Krisztina

A természet alkotta bizarr képződmények az ókori népek képzeletét is megragadták. Mivel keletkezését nem tudták megmagyarázni, a kőerdőt a trákok, a rómaiak és a bolgárok pogány ősei is szent helyként tisztelték. A ma már védelem alatt álló területet 1937-ben nyitották meg a látogatók előtt, akik egykori tengeri állatok és növények lenyomatait is megtalálhatják a lenyűgöző, akár öt-hét méteres magasságot és három méteres vastagságot is elérő köveken.

Mészkőfalba vájt kolostor

Az Aranyhomok üdülőközponttól mindössze hét kilométert kell megtenni a szárazföld felé a középkori Aladzsa kolostor maradványaihoz. Alapításának idejét nem ismerjük, de a 12. században már működött. A harminc méter magas mészkősziklába vájt cellák és a sziklatemplom külső fala mára leomlott, ami még érdekesebbé teszi a látványt. Az Aladzsa egyike azon kevés sziklakolostoroknak Bulgáriában, ahol a különböző helyiségek szerepét könnyű azonosítani.

Az építmény kétszintes, alul találjuk a templomot, a hálófülkéket, az étkezőt, a konyhát és egy kriptát is, a felső szint pedig egy természetes bemélyedés, keleti oldalán kápolnával.

Érkezés az Aladzsa sziklakolostorhoz

Fotó: turizmus.com/Szerdahelyi Krisztina

A kolostortól 700 méterre kis katakombákat is feltártak, ezek már a korai kereszténység idején, az 5-6. században használatban voltak. A nyári hónapokban érdemes megnézni az „Aladzsa kolostor legendái” című audiovizuális show-t, amit sötétedés után vetítenek a sziklafalra. A kolostor az Aranyhomok Természetvédelmi Területen fekszik, amelynek túraösvényeiről elbűvölő kilátás nyílik a tengerre.

Séta a zegzugos utcákon

A Napospart legrégebbi települése Neszebár, a görögök alapították az i. e. 5. században. Bájos óvárosát, amit egy keskeny földsáv köt össze a szárazfölddel, 1983-ban vették fel a Világörökségi listára. Jellegzetes bolgár faházaival, hangulatos kisvendéglőivel, szűk utcáival könnyű szerelembe esni.

Neszebár egyik bizánci stílusú temploma

Fotó: turizmus.com/Szerdahelyi Krisztina

A szigeten negyvennél is több bizánci stílusú templom épült, közülük néhány ma is épen áll, bent gyönyörű középkori falfestményeket láthatunk. Neszebár 1878-ban szabadult meg a hosszan tartó török uralom alól, hogy pár évre rá visszakerüljön a bolgár fejedelemség fennhatósága alá. Környéke a 20. század végén alakult tengerparti üdülőközponttá, ennek köszönhető, hogy az óvárost restaurálták.

A szigetet néhány óra alatt kényelmesen körbejárhatjuk, s ha maradt még időnk, keressünk egy hangulatos tengerparti vendéglőt vagy egy kávézót az apró terek valamelyikén, felejthetetlen lesz az élmény.

Szulejmán fürdőjében

Burgasz egyik legérdekesebb látnivalója az Aquae Calidae komplexum, amely bemutatja az ókori Terme város (Termopolisz) erődfalait, az első századból származó római fürdők meleg és hideg vizes medencéit és a különböző középkori termeket. A fő attrakció I. Szulejmán szultán felújított fürdője, amely néhány éve nyílt meg a látogatók előtt. A helyreállítás során törekedtek az eredeti építmény rekonstruálására: a törökfürdő belsejét márvánnyal és keleti kerámiával burkolták.

Az Aquae Calidae, melynek fejlesztése tovább folytatódik

Fotó: turizmus.com/Szerdahelyi Krisztina

A látogatás része egy 3D-s vetítés, amely végigkíséri a gyógyvizes forrás és a fürdő történetét a trák idők és a három nimfa gyógyító szent forrásának legendájától a római koron és a keresztes hadjáratokon át egészen Szulejmán koráig. Az Aquae Calidae fejlesztése a jövőben is folytatódik: a következő lépésben működő gyógyfürdőközponttal, római fürdővel, hideg és meleg vizes medencékkel bővítik a komplexumot.

Hajókirándulás a gyógyító szerzetesek szigetére

A Burgasztól mintegy hat kilométerre délkeletre fekvő kis Szent Anasztázia-szigetet néhány éve nyitották meg újra a látogatók előtt. A burgaszi kikötőből húsz perc alatt érünk át, és a hajó visszaindulásáig két óránk van körbenézni. Közben egy ebédet is érdemes beiktatni: a helyi vendéglőben remek halételek közül választhatunk.

Az aprócska földdarabon a 15. században alapították a Szent Anasztázia gyógyító kolostort, amely – a rendszeres kalóztámadásokat leszámítva –  háborítatlanul működött az oszmán birodalom 1878-as bukásáig. A kolostort 1923-ban börtönné alakították, ahol főként kommunista politikai foglyokat őriztek; ebben az időben a szigetet „Bolsevik”-nak nevezték. 1944 után turisztikai látványosság lett, és a helyi költők menedékhelye, ám az elmúlt húsz évben a szigetet elhagyták, és csak 2014-ben nyitották meg újra a turisták előtt. A régi kolostor (és börtön) épületeiben ma múzeum és szálloda működik – az egykori cellák a kényelmes ágy és a saját fürdőszoba luxusát kínálják. Érdemes megnézni a 15-16. században épült kis kolostortemplomot is, amelynek legszebb része az 1802-ből származó ikonosztáz.

A Szent Anasztázia gyógyító kolostor ikonosztáza

Fotó: turizmus.com/Szerdahelyi Krisztina

Az utolsó román királynő nyári rezidenciája

A fehér mészkőteraszokra épült tengerparti kisváros, Balcsik elsősorban Mária királynő palotájáról és az azt övező botanikus kertről híres. A második balkáni háborút követően Dél-Dobrudzsa s vele együtt a bolgár partvidék északi részén fekvő Balcsik Romániához került – a román királynő pedig ezt a városkát választotta nyári rezidenciájának helyszínéül. A palota 1926 és 1937 között épült a bolgár újjáéledés korának jellegzetes stílusában.

Mária királynő palotája Balcsikon

Fotó: turizmus.com/Szerdahelyi Krisztina

Mária a vallások egységét hirdető bahái hit követője volt, ez az oka annak, hogy a parkban ortodox kápolnát, muzulmán minaretet, egy nimfaház másolatát, valamint keleti, trák, római és keresztény szimbólumokkal ékesített oszlopokat, szökőkutakat és hidakat is láthatunk. A 6,5 hektáros pazar botanikus kert egyik fő látványossága a nagy méretű kaktuszok szabadtéri gyűjteménye, amely a monacói után a második legnagyobb ilyen jellegű kollekció Európában.