Óriási pihenőparkként születik újjá az elhanyagolt csepeli szigetcsúcs – látványtervek

Szerző: Szerdahelyi Krisztina

Forrás: turizmus.com

 2022. február 03. 17:55

36 hektárnyi új rekreációs városi terület kialakításával az elmúlt fél évszázad legnagyobb parkfejlesztése valósulhat meg Budapesten. A Csepel-sziget északi csúcsára tervezett Csepel Park koncepcióját a Portfolio és a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) közös konferenciáján mutatták be.

Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a projektet ismertetve elmondta: a három városmajornyi területű új park kialakításával az utóbbi ötven év legjelentősebb zöldfelületi beruházása jön létre a fővárosban.

A jelenleg spanyol tulajdonban lévő, elhanyagolt terület megvásárlásával és rehabilitációjával egy természetközeli, családbarát, többfunkciós pihenőpark jön létre, amely nemcsak a csepeliek, hanem Budapest egész lakosságának kedvelt városi rekreációs területe lehet.

A Csepel Park az utóbbi ötven év legjelentősebb zöldfelületi beruházása lesz a fővárosban 36 hektáron

Fotó: Fürjes Balázs / Facebook

A Csepel Park nyílt tervpályázatát az s73 Tájépítész Tervező Iroda nyerte. Azóta megszületett a koncepcióterv, 2023-ra a kiviteli terv is elkészülhet, s ha minden jól megy, 2025-re megvalósulhat a projekt.

Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány fővárossal kapcsolatos fejlesztési tervei között fontos szerepet kap a zöldfelületek növelése. A nemzetközi ajánlások szerint akkor élhető egy város, ha egy lakosra kilenc négyzetméternyi parkos terület jut, Budapesten ez a szám ma hat négyzetméter.

A Ráckevei-Duna-ághoz úszóstranddal és kikötővel is kapcsolódik majd a Csepel Park

Fotó: Fürjes Balázs / Facebook

A Ráckevei-Duna-ág mellett kiépülő Csepel Park koncepciójában a zöldfelületek növelésén túl a meglévő vízfelületek tisztulása, a vizes élőhelyek védelme is szerepet kapott. „Természetközeli parkot szeretnénk kialakítani, és ezt megtölteni élettel. Tisztásokat, zöld pihenőhelyeket, játszótereket tervezünk, megközelíthetővé tesszük a Duna-partot, megőrizzük a part menti galériaerdőt, több mint ezer új fát telepítünk, virágos felületeket, közösségi kertet hozunk létre, és az evezéstől a tollaslabdáig számtalan sportolási lehetőséget alakítunk ki" – sorolta a terveket Fürjes Balázs.

Hozzátette: a fejlesztést rendszerben gondolkodva képzelik el, aminek része, hogy hosszabb távon a tömegközlekedés újjászervezésével a belvárosból kevesebb mint tíz perc alatt elérhetővé tennék a Csepel Parkot.

 

Zöld folyosó a Duna Arénától a Csepel Parkig

Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója részleteket is megosztott a kapcsolódó beruházásokról. Elmondta, ha a többlépcsős közlekedésfejlesztési tervek (HÉV- és metrófejlesztések) mind megvalósulnak, akkor a Csepel Park bejáratánál újonnan épülő HÉV-megállótól 7-8 perc utazással elérhető lesz a Kálvin tér.

Ehhez elsőként a csepeli, felszíni szakaszon kezdődnek HÉV-fejlesztések: a vonal meghosszabbítása mellett (Erdősor utcáig) a teljes csepeli HÉV-en sebességemelést és akadálymentesítést terveznek. A távolabbi cél az 5-ös metró megépítése, amellyel ez a részt is bekapcsolódik majd Budapest vérkeringésébe.

A sport és a rekreáció színtere is lesz új közpark

Fotó: Fürjes Balázs / Facebook

A BFK vezérigazgatója a csepeli parkfejlesztéshez, a kerékpáros és gyalogos átjárhatósághoz kapcsolódó beruházások között kiemelte a ferencvárosi szabadidő- és sportpark megépítését, a Déli Körvasút fejlesztését és az új Duna-híd, a Galvani híd megépítését, amely az itt kialakítandó kerékpárúttal és gyalogos közlekedési lehetőséggel, illetve az új villamosvonallal Újbudát is összeköti majd az érintett területtel.

Ezen túl folyamatban van a Ráckevei-Duna ág revitalizációja is, ami szintén érinti a parkfejlesztést.

Szintén a hosszabb távú tervek között szerepel, hogy a közlekedési fejlesztések, a pesti rakpartfelújítások, illetve a kapcsolódó beruházások megvalósulásával létrejöjjön a Duna-parton egy autóforgalom keresztezése nélküli, összefüggő gyalogos és kerékpáros sétány, amely a Duna Arénától először a Bálnáig, majd az Atlétikai Stadion érintésével (az ehhez szükséges HÉV-alagút és új gyalogos híd megépítésével) egészen a Csepel Parkig vezet.

A fiatalokra is gondoltak a tervezők

Fotó: Fürjes Balázs / Facebook

Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy a csepeli közpark kialakítása egyelőre a koncepciótervezés szakaszában jár, a részletek még alakulóban vannak. „Élő parkot szeretnénk, a lehető legkevesebb burkolt felülettel, sokféle sport- és játszóterülettel, élményelemmel, kisebb vendéglátóhelyekkel, ismertető táblákkal; a Ráckevei-Duna-ághoz pedig parti sétánnyal, úszóstranddal, csónakkikötővel, lapátos megállóhellyel, kishajó kikötővel szeretnék kapcsolódni" – mondta a vezérigazgató.

 

A természet, a város és az ember együttese

Mohácsi Sándor, a tervpályázaton nyertes s73 Tájépítész Tervező Iroda tájépítésze részletesen is bemutatta a Csepel Park koncepcióját.A 36 hektáros területen 50 ezer négyzetméternyi új sport és játszóterület, 90 ezer négyzetméternyi ökopark és galériaerdő, illetve új rekreációs területek jönnek létre, és 1000 új fát is elültetnek.A park méretét jól érzékelteti, hogy háromszor akkora, mint a Városmajor, a fővárosi parkok közül mindössze a 110 hektáros Népliget és a 102 hektáros Városliget nagyobb nála.

A Csepel Park háromszor akkora lesz, mint a Városmajor

Fotó: Fürjes Balázs / Facebook

A szakember elmondta, hogy tervezés során fontos szempont volt a terület természeti értékeinek védelme és bemutatása: a vízparti galériaerdő megőrzése, az ökopark és az utakkal feltárt vizes élőhely kialakítása. Az ehhez kapcsolódó „urbánus" részt már nagyobb terhelésre tervezték, itt kapnak helyet az aktív sportokat kiszolgáló egységek, a sétányok, kerékpárutak, futópályák, játszóterek, elszórt játékelemek, a látogatóközpont, a büfék, vizes blokkok és a többi élményelem, amelyek „együttesen a természet, a város és az ember harmonikus együttesévé, szövetévé alakítják a parkot" – emelte ki a szakember.