Az energiaárak jelentik az új kihívást a hazai fürdők számára

Szerző: Szántó Zoltán

Forrás: turizmus.com

 2022. november 14. 19:23

A Magyar Fürdőszövetség esztergomi közgyűlésének első napján az energiaválságra adható válaszok álltak az előadások középpontjában.

Elsőként Szőke Tünde Mónika, a Soproni Egyetem Széchenyi István Doktori Iskolájának hallgatója, tanársegéd ismertette annak a kutatásnak az eredményeit, amelyet három évvel ezelőtt kezdett el a tagság körében a fürdőket érintő kihívásokról. Eredetileg a Covid miatt indult a felmérés, most már új problémák, az ukrán–orosz helyzet, illetve az energiaválság miatt aktuális a kutatás – hangzott el.

Október végén volt lehetőség a kérdőív kitöltésére, a tagságból 27 fürdő képviselője válaszolt a kérdésekre, miközben egy évvel ezelőtt még 31-en reagáltak, így ez a minta nem reprezentatív. A hét közepéig még van lehetőségük a fürdőknek kitölteni a kérdőívet, hívta fel a figyelmet a szakember.

A felmérésből kiderül egyebek mellett, hogy a válaszadó fürdők 48%-ánál volt leépítés a Covid miatt. A válaszadóknál a látogatottság a 2019-es adathoz képest 13,5%-kal marad el az idén, míg a kutató szerint országos szinten az elmaradás 20%-os is lehet. A bevételek hiába nőttek 2022-ben a 27 válaszadónál átlagosan 32%-kal tavalyhoz képest, a 2019-e adatokat még itt sem értük el. A kiadások ennél jelentősebb mértékben, 45%-kal emelkedtek idén, pedig tavaly is nőttek már 9%-kal. A felmérésből az is kiderült, hogy a gázárak változása idén +141%-os a fürdőknél, jövőre pedig 107%-os átlagosan, de van, ahol 1000%-os. A villamos energia 124%-kal drágult idén, és 2023-ra 167%-os átlagos növekedés várható. Van, ahol jövőre 900%-kal nő az áram ára.

Megdöbbentő adat: miközben 16 fürdőben van geotermikus energiahasznosítás, öt helyen pedig napenergia is, a válaszadók 22%-a nem használ semmilyen alternatív energiát. A válság hatására számos intézkedést vezettek be a válaszadó fürdők, ezek közé tartozik a csökkentett üzemidő, a csökkentett szolgáltatások főleg a wellness, a tanuszodák és az élményelemek vonatkozásában. Sokan energetikai oldalon takarékoskodnak: LED-lámpákra váltanak, visszafogják az esti világítást. Többen terveznek geotermikus és napenergia-beruházást. Akad olyan település, ahol bezárják a fürdőt, a karbantartási időt meghosszabbítják, illetve a szolgáltatásokért külön díjat számolnak fel.

Még néhány fürdővezetőnek ki kellene tölteni a héten a kérdőívet, hogy reprezentatív lehessen a kutatás – hangsúlyozta Szőke Tünde Mónika

Fotó: Hunka Erika

A felmérés készítője szerint egyre többen látják úgy, hogy szemléletváltásra, új szolgáltatások bevezetésére van szükség, arról is konszenzus alakult ki, hogy a pandémia első hulláma idején elbocsátottak többsége más szektorban helyezkedett el, illetve hogy a fürdőszakma nem menthető meg állami beavatkozás nélkül. Azzal a felvetéssel majdnem minden válaszadó egyetértett, hogy geotermikus fejlesztésekre kellett volna költeni az utóbbi 20 évben. Érdekesség, hogy folyamatosan csökken azok aránya, akik szerint a forgalom még az idén visszaáll a válság előtti szintre, a válaszadók 48%-a szerint a teljes helyreállás 2024-re, 2025-re várható csak.

 

Szennyvízmérő, EKR- támogatás és TAO-kedvezmény

A közgyűlés délutánjának meghatározó témája volt az energiamegtakarítás kérdésköre. Elsőként a Horwáth HTL képviseletében Bálint Gergely ügyvezető, Máté Viktor, a Seratus Kft. képviselője, valamint Bokor András, az Izaterv munkatársa mutatta be, milyen komplex tanácsadási szolgáltatást képesek nyújtani a fürdők részére az energiamegtakarítás terén. Egy konkrét példa is elhangzott a spórolásra: a szennyvízvezetékbe érdemes mérőt tenni, több millió forintba kerül egy ilyen eszköz, de egy hónap alatt megtérül az ára – hangzott el.

Kovács Ferenc, az Axing Kft. munkatársa azt mutatta be, hogy az Európai Unió különböző klímavédelmi vállalásainak teljesítése érdekében – 40%-os üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés 2030-ra, megújuló energiák használatának növelése – milyen pénzügyi támogatásokat lehet igénybe venni az energetikai fejlesztésekre. E célok elérésében segít a TAO-kedvezmény és az EKR elszámolási rendszer.Energiahatékonysági beruházások esetében a beruházási összeg 30-65%-át lehet leírni 6 év alatt a társasági adóból, függetlenül a megtakarítás nagyságrendjétől, a feltételek teljesülése esetén. Az EKR-támogatás ezzel szemben nemcsak beruházások, hanem energiatakarékossági intézkedések után is igényelhető, az éves hitelesített energiamegtakarítás alapján. Mi több, a TAO- és az EKR-támogatás akár egyszerre is igénybe vehető – hangzott el.

 

Hőszivattyú, hulladékhő-hasznosítás, automatizálás

Bakonyi Kornél, a Cool Tech munkatársának előadásában arról halhattak az érdeklődők, hogyan lehet használati melegvizet készíteni hőszivattyúval.

A témához kapcsolódott a következő előadás, amelyben a hulladékhőt hasznosító hőszivattyús rendszereket kialakításáról beszélt a Logframe Kft. munkatársa Márton György, illetve Fodor Zoltán, a Geowatt Kft. fejlesztőmérnöke. Az utóbbi vállalkozás által kifejlesztett hőszivattyúk geotermális energiát használnak fel. Nagyatádon most adták át az ezen alapuló városi rendszert, amely a termálfürdőből elfolyó termálvizet hasznosítja a fürdő mellett öt városi intézmény fűtésére. A 300 millió forintos beruházásnak csupán 3,3 év a megtérülési ideje, és még van benne tartalék is – hallhattuk.

Nagy figyelemmel kísérték a fürdőszakemberek az energetikai beruházásokról szóló előadásokat

Fotó: Hunka Erika

Marcaliban is kialakítják majd a fürdő geotermális hulladékhőt hasznosító fűtési rendszerét. később ott is bekapcsolhatók lesznek közeli önkormányzati intézmények. 3,5 év a megtérülési idő, 298 milliós a beruházás. Mint megtudtuk, a gyulai és a sárvári fürdőnek is elkészítették már a terveit, azok sokkal komolyabbak, 4-500 milliós beruházások.

A költségcsökkentés egy másik lehetséges módját mutatta be Molnár József, a Mol Control ügyvezető igazgatója. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a hazai fürdők esetében a legjelentősebb költségtényező az energia, miközben Magyarország területének 70%-a alatt 30 foknál melegebb termálvíz található, és a kitermelt évi 80-90 millió köbméter termálvíznek csak töredékét használjuk fel. Megfelelő beruházások után hazánk teljes éves hőigényének akár a 25%-át tudná adni a kitermelt termálvíz. Ezek után azt is megtudtuk, hogy drágább beruházások nélkül is, a megfelelő automatika alkalmazásával komoly megtakarítás érhető el a fürdőkben.

 

Energetikai válságkezelés a fővárosi fürdőkben

A fővárosi fürdők energetikai válságkezeléséről szólt az utolsó előadás. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. képviselői is azt mutatták be, hogy különösebb nagyberuházások nélkül milyen komoly megtakarításokat sikerült elérniük. Mint elhangzott, már a nyáron elkezdtek kidolgozni egy válságtervet, miután körvonalazódott, hogy az áram ára 355%-kal, a gázé 649%-kal, a távhőé pedig 1567%-kal nő jövőre.

Samarjai Ákos és Lazay Gyula, a BGYH ZRt. képviselői

Fotó: turizmus.com

Lazay Gyula üzemeltetési igazgató kiemelte, tudomásul kellett venni, hogy az olcsó energia korszakának vége van. A vállalaton belül körbenézve végül elég jelentős megtakarításokat tudtak elérni. Munkatársa, Samarjai Ákos mutatta be azt a dinamikus modellt, amelyet a helyzet kezelésére alkottak. Ennek keretében felállítottak egy fontossági/leállítási sorrendet, feltérképezték az energiafogyasztási szokásokat, egy Excel-táblába felvitték az összes szivattyú adatát. Az üzemórák csökkentésével rögtön látszott, mennyi megtakarítás érhető el az egyes helyeken. Ennek alapján szűkítették például az üzemelő szaunák számát és működési idejüket, változtattak a nyitva tartási időn és a használati melegvíz hőmérsékletén.

Az intézkedéseknek meg is lett a hatásuk: 55%-os energiamegtakarítást értek el a gázfelhasználásban vállalati szinten idén októberben. Azzal, hogy a Lukács Fürdőben geotermális fűtésre álltak át, 86%-kal sikerült leszorítani az energiaköltségeket. A Széchenyiben a 3 órás szolgáltatásszűkítés a szaunában 24%-os költségcsökkentést jelentett. A sok kis lépés eredményeként novemberben 60%-os lesz az energiamegtakarítás vállalati szinten.

A távhőfogyasztás terén 37%-os megtakarítást sikerült elérni az öt érintett fürdőben, Csillaghegyen és Pesterzsébeten szolgáltatásszűkítéssel, hőfok beszabályozással és csökkentett üzemi működéssel. A villamosenergia-fogyasztás terén 13%-os megtakarítást értek el eddig, de ezt fel szeretnék tornászni 20-25%-ra.

Pilot projektként egy energiamonitoring rendszert, ennek keretében 58 almérőt telepítettek a Széchenyi fürdőben, amely azonnali reagálást tesz lehetővé. A korábbi 4-5 éves megtérülési idő a jelenlegi energiaárak mellett lecsökken három hónapra – hallhattuk.