Barcelona, Budapest és a fesztiválok „Bermuda-háromszöge”

„Nyitott, kozmopolita, a modernizmus ikonja” – így jellemezte előadásában a barcelonai Primavera Sound Fesztivált Marta Pallarés, aki kollégáival együtt reméli, hogy 2022. június 2-12. között a koronavírus miatti kihagyást követően ismét megrendezhetik Európa legméretesebb fesztiválját.

A megarendezvény hűen tükrözi egy város gazdasági, életét, társadalmát, idegenforgalmát, és nem utolsósorban azt, hogy egy Barcelona méretű városban a szervezés szereplőinek együttműködése nélkül képtelenség lenne zenét szolgáltatni a fesztivál több mint tucatnyi színpadán.

A koronavírus miatti kihagyást követően 2022-ben remélhetően ismét megrendezhetik a barcelonai Primavera Soundot

Fotó: 123rf.com

Előadásában Pallarés elmondta, hogy az 50 millió euró költségvetésű Primavera Sound a zene, a társadalmi felelősség, a fenntarthatóság, valamint nem utolsósorban Barcelona „oszlopain” áll, és órási hatása van a katalán főváros egész kulturális életére.

Igaz, a kulturális pezsgés is – a koncerteknek is helyt adó klubok például saját szövetségbe tömörültek – hozzájárul a város túlturizmosodásához (overtourism), ami hétköznapi gondja a helybelieknek, vezetésnek.

Persze, a Primvera Sound fellépőinek a színpadokra lépését hihetetlen munka, szervezés előzi meg, és Marta Pallarés nem titkolta, hogy amikor a városvezetéssel tárgyalnak, a legfontosabb dolog az ő részükről a türelem. De azt sem rejtette véka alá, hogy főleg ebben a covidos periódusban a zene a legeslegutolsó problémája a katalán kormánynak.

Budapest még nem küzd túlturizmussal, és örül a vendégeknek derült ki az előadást követő panelbeszélgetésből, viszont a fesztiválok szervezőinek szerte Magyarországon, akárcsak Barcelonában, elképesztő türelemre és kitartásra van szüksége az önkormányzatokkal, intézményekkel, hatóságokkal való egyeztetések során.

Sajó Dávid moderálásával Kádár Tamás (Sziget), Varga Balázs (Fekete Zaj), Pécsi-Szabó Dénes (Up Music Management, BUSH) beszélgetett a kérdéskörről.

Kádár Tamás elmondta, lezártak egy hosszú tárgyalássorozatot a fővárossal, a Sziget jövője nincs veszélyben, viszont „rosszul esik”, hogy nem hiszik el, ők is gondolkodnak Budapest turizmusában.

Panelbeszélgetés a Toldi Moziban

Fotó: turizmus.com/Irházi

A panelbeszélgetés során elhangzott még többek között, mennyire bonyolult „elintézni egy olyan fesztivált, amely beleszövi magát a város életébe”, átpréselni ezt a városszöveten a kusza adminisztrációs problémák miatt.

Budapest kapcsán külön téma volt a helyszínek hiánya, a résztvevők szerint elsősorban a 3-4 ezres terem hiányzik a palettáról, ahol rendszeresen szervezhetőek koncertek, ráadásul a bátor kezdeményezőknek évekig kell dolgozniuk egy-egy helyszín megszerzésén, és itt példaként hangzott el a zsinagóga.

Úgy vélték, kihasználatlan még például a Kiscelli Múzeum, a Városháza Park, a Normafa, a Liget, ám ez utóbbi esetében még sok a kérdőjel. De nagy szükség lenne a csepeli ipartelepre, ám ez viszont jelentős beruházást igényelne.

Egy másik kérdéskör során arról beszéltek, hogy a zenefogyasztók hajlandóak-e legalább fél órát tömegközlekedni egy helyszín kedvéért, és a tapasztalat, hogy igen, amennyiben a koncert helyszíne vonzó. Megjegyezték, a BKK rendre partner, ha járatsűrítést kérnek.

Abban is egyetértettek, hogy Budapest koncertturizmus tekintetében továbbra is menő helynek számít, ám a koncentráltan beoltott társadalmi sztereotípiák legyőzése tovább lendítené a fesztiválszervezést, idegenforgalmat.