Boszorkányok, varázslók és szelfiző turisták Mekkája
Egyszer volt, hol nem volt, egy kis hegyvidéki falu Spanyolország déli részén, Granada és a tengerpart között, a Sierra Nevada ölelésében. A neve Soportújar. Gondolhatnánk, hogy ideális fekvésű település, ami közel van két kiemelt turisztikai célponthoz is, azonban a szerpentines, hegyvidéki utak miatt inkább távolinak tűnt mindentől, elvágva a turisták fő áramlatától. A település azonban elszánt volt, hogy bekapcsolódjon ebbe az áramlatba és varázslatos módon sikerült is neki.
Az elnéptelenedő hegyi falut pókok, boszorkányok és más rémisztő teremtmények népesítik be |
Fotó: H. Horváth Orsolya |
A csodaszer a tudatos településfejlesztés, amelynek – az egyáltalán nem titkos – hozzávalói egy régi legenda, a helyi lakosok, illetve vállalkozók összefogása, továbbá EU-s, valamint LEADER-források tudatos felhasználása. Az eredmény egy elvarázsolt kis falu, ahova turistabuszokkal szervezett csoportok érkeznek, még szezonon kívül is.
Mi is felküzdöttük magunkat a kacskaringós hegyi úton lakóautóval (kettesben max. 40 km/órával), miután a Google Mapen kibogarásztuk, hogy elvileg végig van két sáv és talán még parkolni is fogunk tudni a falu elején.
Mézeskalács háznál (b) és kacsalábon forgó házikónál (j) is fotózkodhat a turista |
Fotó: H. Horváth Orsolya |
Az első „boszorkánybarlang" még a falu előtt pár kilométerrel kicsit csalódás volt. Egyszerű barlangnak tűnt, ahol látszott, hogy szoktak tüzet rakni, de semmi mágikust nem találtunk benne. Innen viszont már nem fordultunk vissza, és a második boszorkánybarlangnál már tudtuk, hogy jó helyen járunk. Ebben a barlangban már minden kellék megvolt, foglyul ejtett falubeli csontváza, varázsüst, mágikus főzetek és persze maga a banya!
Azt gondoltuk, hogy ez kifejezetten gyerekbarát hely lesz. Ennek ellenére csupa felnőtt látogatóval találkoztunk, akik velünk együtt átszellemültek gyerekké és lelkesen fotózkodtak az óriás, bibircsókos boszifejjel, a tehén méretű mérges pókkal, a kacsalábon forgó házikónál és a mézeskalács kuckónál. A faluban minden látványelem a boszorkányok és varázslók köré szerveződött, a házszámoktól a kandeláberekig, az éttermektől az ajándékboltokig.
Bibircsókos banya köszönti a turistákat |
Fotó: H. Horváth Orsolya |
A lelkesebb turistákat táblákkal tájékoztatják a barlangokhoz fűződő legendákról, melyek szerint a régi időkben az egyes helyszínek varázslók és boszorkányok találkahelyei voltak, ahol a pogány ünnepekhez kötődő mágikus praktikáikat űzték, de még mobilapplikáción keresztül is informálnak a látnivalókról és a környék túraútvonalairól.Ugyanakkor a nagy többséget nem a történelmi hűség vagy a Sierra Nevada gyalogos felfedezése hajtotta, hanem sokkal inkább a közös fotó a varázslókkal, a sárkánnyal, szelfi a villamosszékben és a repülő seprűn a fekete macskával. Így vált varázsütésre a kis hegyi falu az Instagram és a Facebook vizuális aranybányájává.
*
A szerző desztinációs turisztikai és marketingszakemberként dolgozott, mielőtt idén januárban digitális nomád életformára váltott. Az útközben tapasztalt jó gyakorlatokról időről időre beszámol a turizmus.com-on. Korábbi cikkei itt olvashatók.