Civil szervezetekre marad a romániai kisvasutak megmentése

Szerző: Irházi János

Forrás: turizmus.com

 2021. január 19. 17:18

A rendszerváltás utáni 23. kormány alakult meg tavaly decemberben Romániában, de a három évtized alatt még egyik kabinet sem rukkolt elő a kisvasutakat felélesztő-megmentő projekttel.

Így hosszú évek óta csak lelkes helyi civil szervezetek igyekeznek menteni a hangulatos vasútvonalakat.

Az egyik legismertebb kisvasút a „Bánság Semmeringje” becenevet viselő, Oravicabánya és Anina közötti, 33 kilométer hosszú, 14 alagúttal és 10 viadukttal tarkított vasútvonal, amelyet 1863. november 25-én adtak át, és amely a legrégebbi, a mai Románia területén még működő vonalszakasznak számít. Az áruszállítás a múlté, a személyi forgalom gyér, így a fenntartó állami CFR-nek december elején kapóra jött, hogy Oravicabánya mellett megroggyant a pálya és biztonsági okokra hivatkozva leállíthatta a szerelvényeket. A régiós felháborodás hangja a közlekedési tárcáig zengett, és Lucian Bode akkori miniszter lejött Krassó-Szörény megyébe, hogy tárgyaljon a helyi közigazgatással, és megpróbálja rávenni őket, szálljanak be a fenntartási költségekbe. Az ajánlat zátonyra futott, végül a CFR sebtében elvégezte a javításokat, és a közlekedés egyetlen vonatpárral újraindult december 19-én. Annak érdekében pedig, hogy támogassák a vonal életben tartását, a temesvári Europa Turism januártól egynapos kirándulásokat szervez a környékre. A kb. 12 ezer forintba kerülő csomag a vonatozás mellett tartalmazza a resicabányai mozdonymúzeum, egy régi színház és egy vízesés meglátogatását is.

A felsővisói kisvasút

Fotó: Facebook/Mocanita Maramures Viseu

Az egykori monarchiabeli kisvasutak (keskenynyomtávú vasút) felélesztésének terve hosszú évek óta foglalkoztatja a kimondottan erre alakult civil szervezeteket. A Nagyszeben-Szentágota (Agnita) közötti, 52 km-es, ma már 125 éves vonalat a CFR 2001-ben bezárta, a vagonokat ócskavastelepre küldte, ám a Kisvasút Barátainak Egyesülete (APM) két évi folyosókoptatást követően elérte, hogy a hivatalos bukaresti nyilvántartásban ipari célú vonal helyett megkapja a turistavonal besorolást, amely „nem keresztez fővonalat”. Megjegyzendő, hogy ez a vasút is szerepel a műemlékvédelmi listán, ám ez Bukarestben senkit sem izgat.

Az egy gőzmozdonyból és három vagonból álló szerelvény tavaly szeptemberben mindössze egy hét kilométeres szakaszon, de újraindult, köszönhetően annak, hogy az APM sikeresen pályázott 110 ezer euró vissza nem térítendő uniós forrásra. De többek között a Bosch nagyszebeni üzemének dolgozói is segítettek a munkálatokban. A pénzből másik régi mozdonyt vásárolnak és felújítják a vagonokat. A Szeben megyében számos érdekeltséggel rendelkező Károly herceg levélben gratulált az egyesületnek, támogatásáról biztosította őket, és reméli, 2021-ben személyesen is megnézheti a vasutat.

Egyébként 1895-ben eredetileg egy Segesvár-Nagyszeben kisvasút szerepelt a Monarchia terveiben, és 1898-ig el is készült a Segesvár-Szentágota vonal, amely 1910-től már Nagyszebenig közlekedett, ám a két világégés átírta a történetet.

 

Ötletekből nincs hiány

Hunyad megyében is civil szervezet lehelt életet az 1907-ben átadott Kristyor (Crişcior)-Brád kisvasútba. A gőzmozdony vontatta vagonok egyelőre december 26. és január 3. között zakatoltak, és a napi három vonatpár indulása annyira felkeltette az érdeklődést, hogy csak előzetes online foglalással lehetett rá jegyet vásárolni. Az idő enyhülését követően várhatóan újraindul a turistaforgalom az egykoron csupán szén szállítására épült kisvasúton.

A turizmus és gazdaság összefonódásának legjobb romániai példája a Máramarosban működő Felsővisó (Vişeu de Sus)-Paltin kisvasút. A 21,5 km-es vonal üzemeltetője a CFF Vişeu de Sus Kft., amely a turisták mellett fát is szállít a Vasér völgyében általában úgy, hogy a személyszállító vagonok mellé kapcsol áruszállító vagont is. Úgy tudni, ez az egyetlen európai kisvasút, amelyik kiszolgálja még az erdőgazdálkodást.

A cég háromnyelvű honlapján (magyar nincs) már most foglalhatóak helyek a téli-tavaszi időszakra, és nem titkolják, hogy a végállomás Paltinon helyi ételek kóstolhatóak. A céltudatos reklámpolitika része volt, hogy tavaly októberben a Máramaros megyébe látogató izraeli nagykövet is zötykölődhetett a vonaton, miközben a helyi közigazgatás vezetőivel tárgyalt.

Nagy terveket szövöget az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület is, amelyik a Kolozs megyei Torda és a Fehér megyei Abrudbánya közötti 110 km-es kisvasútba akar életet lehelni. A felújítási költségekre uniós forrást pályáznának meg, bevonva a két megyei tanácsot és a vonal melletti helyi önkormányzatokat. A projekt megvalósítása szerintük tíz évet vesz igénybe, pont annyit, ahány kilométeren jelenleg használható a vonal.

A pozitív példák és kezdeményezések között kell megemlíteni, hogy az Erdélyi Kisvasút Egyesület a Beszterce-Naszód megyei Teke (Teaca) és a Maros megyei Mezőrücs (Râciu) között próbálkozik a kisvasút felélesztésével, amelyet 80 éve számoltak fel. Egyelőre egy benzines kismozdony és egy vagon vágányra állításával, miközben a két megye hatóságaival is harcolniuk kell.