Csendesebb lesz a bulinegyed? Itt az éjfél után is nyitva tartó helyek listája

Erzsébetváros új vezetése tavaly év végén munkacsoportot hozott létre, amelynek az volt a feladata, hogy 2020 márciusáig kidolgozza a vendéglátóhelyek éjfél utáni nyitvatartásának feltételrendszerét. A bizottságba rendészeti szakemberek, civil szervezetek és vendéglátóhelyek képviselői is meghívást kaptak.

A bulinegyed egyik ikonikus romkocsmája, a Szimpla Kert

Fotó: 123rf.com

A rendelet február 28-án elkészült, az éppen akkor kitörni készülő koronavírus-járvány miatt azonban az elfogadása elmaradt, így csak a kijárási korlátozás feloldása után, június végén került sor a kihirdetésére.

Az önkormányzat weboldalán ez olvasható: „(A rendelet) hosszú évek után biztosítani fogja a kerületi lakosoknak a pihenéshez, valamint a csendesebb és tisztább lakókörnyezethez való jogát, és általános szabályként rögzíti az éjféli zárórát a teljes kerületben. Másrészt a vendéglátóhelyek számára lefektet egy transzparens kritériumrendszert, hogy milyen feltételek maradéktalan teljesítése esetén lehet éjfél után is nyitva tartani." Az említett feltételek teljesítésére az önkormányzat hatvannapos türelmi időt adott.

A határidő leteltével, szeptember elsején az önkormányzat honlapján tette közzé azon vendéglátóhelyek listáját, amelyek éjfél után is nyitva tarthatnak. A 138 kérelmező közül 102 kapott erre engedélyt.

A vendéglátóhelyeket képviselő Night Mayor BUD egyesület szóvivője, Német G. Dániel Facebook-bejegyzésében minden idők legszigorúbb csendrendeletének nevezte a jogszabályt. Az üzletek tulajdonosai közül is sokan kifogásolják az új szabályrendszert, különösen annak időzítését, illetve a bevezetéséhez kapcsolódó rövid türelmi időt.

Úgy érvelnek, hogy a kijárási korlátozással járó három hónapos zárvatartás és a turisták elmaradása épp elég nehéz helyzetbe hozta a vendéglátósokat, akik a rendelethez kapcsolódó kiadások helyett inkább az erőgyűjtésre koncentrálnának.

Azt mondják, a bulinegyed jelenleg mindössze 10-15 százalékon működik, és becsléseik szerint a Belső-Erzsébetváros 15 háztömbnyi területén lévő mintegy 400 vendéglátóhely 20-30 százaléka húzhatja le a rolót végképp a pandémia hozadékaként.

Az utcán jön szembe a probléma

Fekete Béla, a Kazinczy utcai Kazimír Bisztró tulajdonosa szerint nem csak az időzítéssel van baj. A rendelet legfontosabb problémája, hogy nem fogalmaz meg objektív feltételrendszert. A szubjektivitásra a limiterek (hangerőszabályzás) feltételeit hozza példaként, szerinte a rendelet nem egzakt követelményt ír, hanem csak annyit mond, hogy az üzemeltetőnek kell gondoskodnia a megfelelő teljesítményszabályozó beszereléséről.

Problémásnak tartja továbbá azt is, hogy ha egy hely meg akar felelni az összes feltételnek, az komoly beruházást igényelhet, ráadásul minderre csak hatvan napot kaptak az üzlettulajdonosok. Nem szerencsés az sem, hogy a több száz – adottságait, kapacitását, szolgáltatásait tekintve nagyon is különböző – vendéglátóhely között csak a befogadóképesség szempontjából tesz különbséget a rendelet, amit ezért sokan fűnyíróhoz hasonlítanak, mondja.

Ráadásul a gondok 95 százaléka nem a vendéglátóhelyeken, hanem a közterületen keletkezik, amire az üzlettulajdonosoknak semmiféle ráhatásuk nincs. Az utcai hangoskodás, a rongálás, a mocsok, a drogdílerek és a prostitúció felszámolása nem a civil szféra feladata, és a közterület-felügyelet eszközei sem elegendőek hozzá. A vendéglátósok és a VII. kerületi városvezetés között teljes az egyetértés abban, hogy a bulinegyed megtisztulásához hatékony rendőri jelenlétre, akár önálló rendőrörsre lenne szükség.

Fekete Béla szerint az üzletek előtti hangoskodás felszámolásához a nyugati mintára bevezetett dohányzási tilalom (amin Nyugat-Európa számos országában azóta enyhítettek) módosítását is érdemes lenne fontolóra venni, ahogy a közterületi alkoholfogyasztás is 90 százalékban a nemzeti dohányboltokban megvásárolt italokhoz kötődik.

Ezek a kérdések azonban messze túlmutatnak az önkormányzat és a jogszabály-követő civilek hatókörén – a problémák rendezéséhez fővárosi, kormányzati szintű együttműködésére lenne szükség. Ennek fényében Erzsébetváros vezetése is elismeri, hogy a nyáron elfogadott csendrendelet önmagában nem tudja megoldani a bulinegyed kérdését.

Az önkormányzat ígérete: együttműködés és ellenőrzés

Ezzel együtt Ujvári-Kövér Mónika alpolgármester, a Belső-Erzsébetvárosi Munkacsoport vezetője úgy véli, mind a lakók, mind a normakövető vendéglátóhelyek közös érdeke az átlátható és következetesen számon kért szabályozás, amely egyértelműen rögzíti a kötelezettségeket. Aki az objektív kritériumokat teljesíti, annak egyedi hatósági eljárás során a jegyző engedélyt ad az éjfélen túli nyitvatartásra.

Szerinte a limiter kérdését is sikerült tisztázni egy közelmúltban tartott szakmai egyeztetésen, ahol részt vett a Hatósági Iroda vezetője, az Erzsébetvárosi Rendészeti Igazgatóság új vezetője és egy akusztikai szakértő is.

„Az ún. csúcslimiter beszerelését már évekkel korábban kötelezően előírták a zeneszolgáltatási engedélyben, nyitvatartási időtől függetlenül – mondja. – Arról, hogy ezt miért nem ellenőrizték, az előző vezetést érdemes megkérdezni. A fentiek függvényében nehéz értelmezni az egzaktság hiányáról szóló panaszokat, hiszen szinte mindenhol eddig is kötelező volt az eszköz beszerelése."

Az alpolgármester az erzsébetvárosi vezetés együttműködésre való készségét is hangsúlyozza: „Folyamatosan egyeztetünk minden érintettel, hiszen az érdekeink azonosak. Ezért dolgozik tovább a munkacsoport, amelynek vezetőjeként sok tucat tisztázó beszélgetésen veszek részt. Amennyiben akár lakói, akár vállalkozói oldalról olyan igény érkezik hozzánk, amely szükségessé tenné a rendelet módosítását, akkor megtárgyaljuk a javaslatokat, és elvégezzük a finomhangolást" – ígéri.

Aki járt mostanában a bulinegyedben, az a közterület-felügyelet hangsúlyozottabb jelenlétével találkozhat – az üzlettulajdonosok által sokszor „vegzálásnak" megélt fellépésük azonban nem aratott osztatlan sikert.

Ujvári-Kövér Mónika állítása szerint „a kerületi rendészet új vezetővel, új szemlélettel kezdett el működni, ami azt jelenti, hogy az újranyitás óta minden héten minden teraszt ellenőriztek. Az önkormányzat szándéka a szabályok következetes betartatása, annak érdekében pedig, hogy ez minél kulturáltabban történjen, a közterületesek edukációjára is gondot fordítunk."

Az éjfél utáni nyitvatartás főbb feltételei

1. Azokon a helyeken, ahol szól a zene, hangerő-szabályozót használnak. A beszerelést és a megfelelő működést akusztikai szakértő jóváhagyásával kell igazolni. Az ajtókat, ablakokat zárva tartják, amíg szól a zene.

2. A 100 fősnél kisebb helyek bejáratainak automatikus ajtóbehúzóval vagy fotocellás ajtóval kell rendelkezniük. A 100 fősnél nagyobb helyeknek zsilipes be- és kiléptető rendszert kell kiépíteniük, a 150 fősnél nagyobb helyek esetén pedig pluszban egy forgalomszámlálót is üzemeltetni kell, amely kijelzi a bent tartózkodók számát, és online elérhető.

3. Az utcai alkoholfogyasztás megakadályozásához legalább egy embert alkalmaznak, aki arra felügyel, hogy itallal senki ne mehessen ki az utcára. Egységes tájékoztató piktogramokkal felhívják a figyelmet arra, hogy az utcán alkoholt inni szabálysértés. Beszámolót készítenek a biztonsági intézkedésekről.

4. Az eldobható műanyagpoharak helyett a vendéglátóhely logójával ellátott repoharakat használnak, hogy nyomon követhető legyen, ha valaki mégis kivinne italt az utcára.

5. Mindenkinek (tehát a nem fizető vendégeknek is) hozzáférhetővé teszik a mellékhelyiségeket, és ezt egységes piktogramokkal jelzik a bejáraton.

6. Naponta legalább egyszer magasnyomású takarítógéppel megtisztítják a járdát az üzlet előtt. (Társasházban működő üzlet esetén a társasház előtti járdaszakaszt.) Takarítási naplót vezetnek, és felvételen dokumentálják a takarítás eredményét.

7. Nyilatkoznak arról, mennyi szemét termelődik náluk. Vállalják a szemét elszállítását, elszállíttatását.

8. Este tíz és reggel nyolc óra között nem végeznek göngyölegmozgatást.

Bulinegyedből kulturális brand?

Az erzsébetvárosi vezetés azt sem titkolja, hogy a csendrendelettel bizonyos magatartásformákat ki akarnak szorítani a kerületből, hogy a legénybúcsúra érkező brit fiatalok célpontja helyett európai színvonalú kulturális negyedet hozzanak létre. Ezért elsősorban azokat a helyeket támogatják, ahol az étel és ital mellé kultúrát is fogyaszthatnak a vendégek.

A bulinegyed újrapozicionálását szolgálja az átmenőforgalom szigorú korlátozása októberig, amit az önkormányzat pilot programként vezetett be azért, hogy a közösségi terek birtokba vételével visszaadják a városrészt a lakóknak, a gyalogosoknak és a kultúrának.

„Erzsébetváros sokkal több olcsó, tömegturizmusra építő „bulihelynél", ahol pár száz euróból bármit meg lehet csinálni – fogalmaz az alpolgármester.– A kerület számtalan kulturális programlehetőséget kínál a jelenlegi bulinegyed határain belül. Sajátos építészeti és kulturális örökségünk, remek színházaink, egyedi hangulatú szórakozóhelyeink vannak – amit mind szeretnénk megmutatni a világnak."

Cikkünk eredetileg a Turizmus.com magazin augusztus-szeptemberi számában jelent meg. Az éjfél után is nyitva tartó helyek listája a lapleadás után derült ki, az erre vonatkozó szövegrész utólag, szeptember 2-án került bele a szövegbe.