Dönteni kell a zsámbéki romtemplom sorsáról

„Valójában nem az a legfőbb kérdés, hogy kerüljön-e tető a romtemplom, vagy ahogy mi hívjuk, az öregtemplom fölé, hanem az, hogy van-e szándék az élettartamának kitolására. Vállaljuk-e a felelősséget, ha elpusztul?” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Marthi Zsuzsa, Zsámbék város főépítésze. Az egykori premontrei templom – amely most állami tulajdonban van, bár a helyi plébániaszolgálatot a rend egy tagja látja el – valóban méltatlanul pusztul jelenleg. Marékszámra hullik belőle a kőpor, a szerkezete is kezd tönkremenni. A keleti oldalon a szentély környékén már több részt is elkerítettek a látogatók elől, hiszen a szabadon álló ívek, falcsonkok stabilitása erősen kérdésessé vált.

A ma látható templom közvetlen elődjét 1220 után építtették fel III. Béla második felesége, a francia királyi családból származó Margit királyné bizalmasának, Aynard lovagnak a leszármazottjai.

A zsámbéki romtemplom

Fotó: Wikipedia

Az 1763. június 28-i földrengést követően, amikor a templom északi mellékhajója leomlott, a romot senki sem újította fel. Kövei egy részét elhordták, s talán az egész az enyészeté lett volna, ha az 1870-es években Rómer Flóris és Henszlmann Imre nem ismeri fel az értékét.

A 19. század végén aztán Möller István konzerválta romként a csonka templomot, amely azóta a magyar műemlékvédelem egyik ikonikus épületévé vált. Az 1930-as években Lux Kálmán tárta fel a templomtorzótól északra található kolostorromot, azonban a terület teljes feltárására máig nem került sor.

„Tavaly és idén is rendeztünk egy-egy konferenciát, amelyen a műemlékes, múzeumi, turisztikai szakemberekkel közösen arra kerestük a választ, miként lehetne megőrizni, s használhatóbbá tenni Magyarország egyik legértékesebb középkori emlékét” - tette hozzá a főépítész. „Sajnos a romállapot nem tartható fenn a végtelenségig, ezért az is szóba került, hogy lefedjük a templom hajóját. Nagyon nehéz persze megtalálni a határt, hogy mennyire nyúlhatunk hozzá hitelesen a szerkezethez, hiszen egy ilyen beavatkozás, amellett, hogy meghosszabbítaná az élettartamát, hiszen legalább a boltozatokat, a falak belső felületét nem pusztítaná az időjárás, gyökeresen megváltoztatná az épület megjelenését is, mert romból templommá válna. Nincs egyetértés sem a helyi lakosság körében, sem a szakemberek táborában, de legalább halljuk a másik érveit, így közeledhetnek az álláspontok.

A másik a hasznosítás kérdése, hiszen egy rom nem integrálható egy közösség életébe, ráadásul nem tud annyi bevételt hozni, hogy az állagát fenntartsuk. A felújításáért erősen lobbizik a rend és az önkormányzat, de fontos, hogy konszenzus szülessen a rekonstrukció módjában is, mert a nagyon erős megosztottság a témában ellene dolgozik a születendő akaratnak.”

A templom jelenlegi állapotáról készült képek a műemlekem.hu oldalon megtekinthetők.