Egy Findzsányi Történelem a Gül Baba Türbéjénél

A manapság oly népszerű kávé, illetve a kávézás szokása a XVI. században, az Oszmán Birodalom közvetítésével jutott el hazánkba, az első magyarországi kávéházakat az oszmán-törökök létesítették – hívja fel a figyelmet a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum közös tárlata.

Az új időszakos tárlat megnyitásával párhuzamosan a központ a hétvégén Rózsa Napok címen színes programkínálattal is várta a látogatókat.

Kakas Zsófia, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány vezérigazgatója megnyitja a kiállítást

Fotó: Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány

Az „Egy Findzsányi Történelem – A kávé útja Magyarországra” című tárlat elnevezésében, a törökül ma is csészét jelentő, a hódoltság idején a magyar nyelv által átvett jövevényszó (findzsa) is a két nép szoros kapcsolatára hívja fel a figyelmet, és a kiállítás maga is azt mutatja be, ahogyan az abesszíniai (etiópiai) eredetű serkentő ital megjelenik először az arab, majd az oszmán kultúrában, utóbbi közvetítésével pedig a XVI. századi Magyarországon.

Az írásos források alapján már 1578-ban ismert egy török kávéház az akkor dzsámiként üzemelő, mai Mátyás-templom melletti téren. A tárlat a kávézás szokásának későbbi, török idők utáni alakulására is kitér az 1714-ben teleklevelet kapott, első pesti kávéház alapításától a 20. század időszakáig, amikor is a Monarchia kávéházaiba a magyar kikötőként számon tartott Fiume közvetítésével érkezett a frissítő nedű alapanyaga.

A tárlat egyik éke a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum által kifejezetten a kiállításra való felkészülés során fellelt és restaurált 16-17. századból származó kis asztal. Az ilyen „szehpák” a török kávé- és tea-rituálék elhagyhatatlan kellékei voltak.

A török kávékultúrát szemléltető élőkép a kiállításmegnyitó napján

Fotó: Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány

A többszáz éves eszközök mellett a tárlat a 19-20. század időszakának kávékultúrájából származó eszközöket, tárgyakat is bemutat. A kiállításon láthatóak még valódi kávécserjék, a világ különböző pontjairól származó kávészsákok, a Pilvax kávéházhoz és családhoz köthető emlékek, török kávéfőző edények, a török követség protokoll eseményein használt menülapok az 1930-as évekből, egy fiumei kávékereskedő tárgyai, török szőnyegek és hasonló további érdekességek.

A tárlatot Kakas Zsófia, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány vezérigazgatója, Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója, valamint Balogh Ádám muzeológus nyitotta meg és mutatta be a közönségnek.

A Rózsa Napokon a vendégek próbára tehették művészi vénájukat

Fotó: Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány

A kiállítás-megnyitójával párhuzamosan „Rózsa Napok” címmel háromnapos programsorozatot is tartotta, melynek keretében a fellépők és képzőművészek a magyar és török kultúra számos szeletét mutatták be a közönségnek.

A programok során Arif Erdem Ocak török énekes-gitárművész szórakoztatta a közönséget koncertjével, másnap Garay-Nagy Norbert Prima Primissima-díjas festőművész vezetésével a vendégek képzőművészeti műhelyeken próbálhatták ki magukat, miközben Jablonkay Judit és Kasza Roland zeneművészek koncertjükkel keleties, misztikus hangulatot varázsoltak a Rózsadombra.

A vasárnapi programok inkább a gyerekes családoknak szóltak: a központ által lebonyolított online gyermekrajz-pályázat első három helyezettje vette át díját, ezt követően a Kaláka együttes szerzett emlékezetes perceket a gyermekeknek.

A három nap folyamán több mint ezren látogatták meg a kiállításokat és vettek részt a programokon. Az „Egy Findzsányi Történelem – A kávé útja Magyarországra” című tárlat a tervek szerint december végéig lesz látogatható.