Egyetlen lakója van Gaudí legendás házának

Forrás: turizmus.com

 2019. május 29. 13:24

A Calle Provenza utca és a Paseo de Gracia sarkán álló La Pedrera mára igazi turista célponttá vált, évente több mint egy millióan látogatják meg. Ana Viladomiu írónő az utolsó mohikán, aki képes elviselni a turistaáradatot.

Ana Viladomiu író az egyetlen lakója a La Pedrera-nak, amelyet az ikonikus katalán építész, Antoni Gaudí tervezett. A világörökség részét képező épületet évente több mint egy millió turista látogatja meg, bár egyszerre viszonylag kevesen léphetnek be ide – írja cikkében az El Pais.

Gaudí 1906 és 1912 között tervezte a La Pedrerát, más néven Casa Milàt. Viladomiu harminc éve él az épület negyedik emeletén, a modern építészet egyik csodájában, amely egy kőből és kovácsoltvasból készült hatalmas tortára emlékeztet.

A Calle Provenza utca és a Paseo de Gracia sarka mára igazi turistalátványossággá vált Barcelonában, amely egyike az overturizmustól szenvedő európai városoknak. Amikor Ana anyagot keresett a harmadik regényéhez, először nem vette észre, hogy a történet előtte hever – és ő az egyik főszereplője. Elkezdett adatokat gyűjteni a könyvhöz, majd interjúkat készített, amiben segített neki egy újságíró barátja is. Így született meg a The Last Resident – Az utolsó bérlő című mű, amelyet márciusban a Roca Editorial adott ki.

A Casa Milà vagy Kőbánya (La Pedrera) Gaudí épületei között az egyik legismertebb lakóház

Fotó: Wikimedia Commons

A helyiségekben minden hófehér, mintha nem volna elég a vakító spanyol napsütés. A regényben a főszereplő, Ana alteregója, több helyütt említi, mennyire szeret itt éjjelenként, a hűvös levegőn sétálni, ekkor az épület és a kert egy mesebeli kastélyra, egy varázsos mesére emlékezteti.

De nem minden korszaka volt ennek a szép háznak meseszerű. A spanyol polgárháború idején pártok béreltek itt emeleteket. Az, ahol most az írónő él, a titkos rendőrség kínzókamrája volt.

A La Pedrera egyike azon kevés épületeknek a világon, amelyek valaha öt  funkciója volt: kereskedelmi, adminisztratív, szociális, kulturális, turisztikai és lakossági célokra is bérelték. Sőt, mi több: volt, hogy egyiptomi hercegek használták háremnek.