Először látható együtt a Feszty-körkép és az Erdélyi Panoráma

Az Erdélyi Panoráma – más néven a Bem–Petőfi Körkép – 18 darabját a lengyelországi Tarnow múzeuma adta kölcsön az emlékparknak, abból az alkalomból, hogy Ópusztaszeren rendezik az International Panorama Council jubileumi, 25. közgyűlését – mondta el Kertész Péter, az intézmény igazgatója.

Szeptember 29-től mutatják be a park látogatóközpontjában, a március végéig látható tárlathoz egy kísérő kiállítás is kapcsolódik az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról.

Részlet az Erdélyi Panorámából

Az Erdélyi Panoráma története 1896-ig nyúlik vissza, Jan Styka lengyel festőművész ekkor kapott felkérést arra, hogy készítsen egy körképet az 1848-as forradalom ötvenedik évfordulójára. A művész témául a nagyszebeni csatát választotta, melyben Bem József irányította a magyar seregeket – tájékoztatott Tóth Antal, az Emlékpark múzeumi csoportvezetője.

A panorámaképhez 1897 áprilisában kezdtek hozzá, és rohammunkában, öt hónap alatt be is fejezték. A festmény készítésében Jan Styka mellett több művész, köztük – a Feszty-körképen is dolgozó – Vágó Pál és Spányi Béla is közreműködött.

A képet először Lengyelországban mutatták be, 1898 márciusában már Budapesten láthatta a magyar közönség, majd Európa több városában is kiállították. Ez azt tette lehetővé, hogy a korabeli panorámaképek szinte szabvány szerint 120x15 méteres méretben készültek, és bemutatásukra ennek megfelelő kialakítású épületek szolgáltak.

A megrendelő azonban hosszú időn át nem tudta kifizetni Jan Stykát, aki végül úgy döntött, feldarabolja a képet, és úgy értékesíti. Az eladás előtt a festő néhány részletet kénytelen volt módosítani az önálló képdarabokon – tudatta a szakember.

Az Erdélyi Panorámából – a jelenlegi ismeretek szerint – 36 részlet maradt fönn, ebből 18-at őriznek Bem szülővárosában, Tarnowban.