Épen maradt római kori pincét találtak Komáromban

Bartus Dávid, az ELTE Régészettudományi Intézetének tanszékvezetője úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy az előzetesen a Kr. u. 2-3. századra keltezhető pince felett az ókorban valószínűleg nem állt építmény, viszont közvetlenül mellette díszes falfestményekkel és stukkókkal díszített épület húzódott.

A pince teteje még az ókorban beszakadt, és a mellette álló épület vályogtégla falainak egy része a pincébe dőlt bele. Az ásatás egyik legszebb lelete egy különlegesen épen maradt, női arcot ábrázoló falfestmény részlete.

Az épület tetejének maradványai alatt több kerámia tárolóedényt is találtak. A födém alól előkerült a helyiség ajtajának vas zárszerkezete, valamint a vakolatban megfigyelhetők a polcok felfüggesztéséhez tartozó nyílások és a födémhez tartozó gerendafészkek nyomai.

Bartus Dávid, az ELTE Régészettudományi Intézetének tanszékvezetője a női arcot ábrázoló falfestményrészlettel

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatója elmondta, hogy a most megtalált pince már a negyedik hasonló föld alatti építmény az ókori Brigetióból. A helyszínt az ásatás után visszatemetik, a csatorna átvezetésénél megóvják az ókori falakat.

Az egykori római határ, a limes mentén fekvő Brigetio Komárom keleti városrésze, Szőny alatt található. A Kr. u. 100 körül felépített állandó kőtáborban állomásozott a Római Birodalom határait védő 30 légió egyike, a Legio I. Adiutrix. Az erődítmény vonzáskörzetében először katonaváros alakult ki, majd ettől 2-3 kilométerre polgárváros létesült.

A régészek szerint Brigetio felépítését, szerkezetét, történetét Magyarországon Aquincuméval lehet összehasonlítani. Brigetio a Severusok alatt élte virágkorát a 2. század végén, a 3. század elején municípiumi rangot kapott, később már coloniaként említik.