Esch-sur-Alzette, Kaunas és Újvidék Európa kulturális fővárosai 2022-ben

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint Újvidék Szerbia első európai kulturális fővárosa. Kulturális programjának célja a város és a régió lakóinak jobb összekapcsolása az Európai Unióval, illetve a nyugat-balkáni térség többi részével.

A város programja több mint 1500 kulturális eseményt foglal magában, amelyek olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a migráció, a béke, a multikulturalizmus, valamint a nők szerepe a művészetben.
Kaunas a főváros, Vilnius után a második város Litvániában, amely az Európa Kulturális Fővárosa címet viselheti. Programja több mint 600 művészeti kezdeményezést és mintegy ezer kulturális eseményt foglal magában, amelyeken legkevesebb négyezer alkotó és több mint 250 előadóművész vesz részt.

Luxemburg második legnagyobb városa, Esch-sur-Alzette azt követően lett Európa Kulturális Fővárosa, hogy az ország fővárosa 1995-ben és 2007-ben is viselte a címet. A város programjában azt javasolja, hogy lakóival és látogatóival közösen vitassák meg a jelen fontosabb társadalmi kérdéseit, mint az identitást a digitális korban, a fenntartható fejlődést vagy Európa perspektíváit.

A litvániai Kaunas vára

Fotó: 123rf.com

Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat kulturális programpályázat alapján választják ki.

Az elmúlt években 2019-ben az olaszországi Matera és a bulgáriai Plovdiv, 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway volt Európa kulturális fővárosa. A koronavírus-járvány miatt Rijeka és Galway egészen 2021 áprilisáig viselhette a címet.Az eredetileg 2021-re tervezett EKF-programok közül pedig Újvidéké az idén, a bánsági Temesváré és a görögországi Eléfszináé pedig jövőre valósulhat meg.

Magyar város - Pécs - eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. Magyarország legközelebb 2023-ban adja Európa egyik kulturális fővárosát: Veszprém Temesvárral és Eléfszinával együtt viselheti jövőre a címet.