Európai Örökség címet kaptak a gömöri templomfreskók
Idén tavasszal tizenkét, Gömörben és Kishontban található templom gótikus falfestményei kaptak Európai Örökség (European Heritage Label) címet – a középkorban alapított templomokat ebből az alkalomból mutatta be Soňa Jelínková, a budapesti Szlovák Turisztikai Képviselet vezetője.
Elmondta, hogy szlovákiai műemléknek első alkalommal ítélték oda a jelenlegi formájában 2013 óta létező elismerést. Az Európai Örökség címet olyan helyszínek, épületek, események, tárgyi emlékek, eszközök vagy dokumentumok kapják, amelyek a közös európai értékeket képviselik, jelentős a kultúrára és a társadalom fejlődésére gyakorolt hatásuk, és hozzájárultak Európa mai arculatának kialakulásához. Eddig 48 európai helyszín kapta meg a címet, melyet idén további 12 országnak is odaítéltek: Görögországnak, Bulgáriának, Horvátországnak, Spanyolországnak, Luxemburgnak, Litvániának, Németországnak, Romániának, Finnországnak, Olaszországnak, Belgiumnak és Spanyolországnak.
A prezentációból megtudtuk, hogy a gömöri régió középkori anyagi és kulturális gazdagsága a német bányászok 13. századi betelepüléséhez köthető, a magyar királyi udvarban és az itáliai diplomáciában komoly kapcsolatokkal rendelkező nagybirtokos Bebek családnak köszönhetően pedig az olasz falfestmények kultúrája érkezett meg erre a vidékre. Ez kapcsolja össze azokat a helyszíneket, amelyek most elnyerték az Európai Örökség címet.
14. századi gótikus falfestményeket őriz a karaszkói evangélikus templom |
Fotó: slovakia.travel |
A gótikus freskókat őrző, Európai Örökség címmel elismert templomok három körútra felfűzhetők:
- a Rimai körút Rimabrézó, Rimabánya, Karaszkó, Kiéte;
- a Jolsvai körút Hizsnyó, Süvete, Kövi, Gömörrákos;
- a Csetneki körút pedig Csetnek, Pelsőc, Martonháza (Ochtina), Gecelfalva gótikus falfestményekkel ékesített templomait érinti.
A falfestményeket a reformáció során a templomok nagy részében lemeszelték, ami hozzájárult a fennmaradásukhoz. Zömében a 20. század elején tárták fel őket a magyar műemlékvédelem jeles alakja, Gróh István iparművész közreműködésével.
Az Európai Örökség címhez kapcsolódva az olyan, már bejáratott kulturális programokon kívül, mint a Gótikus út, a középkori műemlékek kutatásával foglalkozó tudományos konferencia vagy a középkori fesztivál Karaszkóban, a jövőben a látogatók kiállításokra, koncertekre, különböző tematikus előadásokra és fesztiválokra is számíthatnak.
Ünnepségsorozat a Belvárosi Főplébánia-templom 975. évfordulójára
A Szlovák Turisztikai Képviselet vendégeként Aranyossy Mihály, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom turisztikai igazgatója a főváros legősibb templomának történelmi és kulturális értékeire, turisztikai programjaira és rendezvényeire hívta fel a figyelmet.
A Contra-Aquincum római erődítmény falaira épült, 1048-ban alapított templom a hazai és külföldi látogatóknak, zarándokturistáknak egyaránt számos különlegességet tartogat. 2010-ben került elő a 700 éves, Anjou-kori Madonna-freskó a főoltár mögött, 2017 óta pedig már az altemplom római maradványai is látogathatók. Abban az évben újították fel az 5621 sípos orgonát is, amelyen játszott Liszt Ferenc is, aki évekig élt a plébánián, és vezényelte a templom kórusát.
A Belvárosi Főplébánia-templom toronykilátójába vezető út |
Fotó: Belvárosi Főplébánia-templom |
Az Erzsébet híd lábánál álló templom két tornyában 2020-ban nyílt meg a toronytúra-útvonal, ahonnan új perspektívából lehet szemügyre venni a Belváros egy részét és a Duna-part világörökségi panorámáját. Akár egy fővel is elinduló, másfél órás garantált tárlatvezetések gondoskodnak arról, hogy a templom egyetlen érdekességéről se maradjanak le a látogatók.Aranyossy Mihály elmondta, hogy Budapest legősibb temploma jövőre többszörös jubileumot ünnepel: alapításának 975. évfordulóját, a Molnár C. Pál festette főoltár felszentelésének, illetve Mindszenty József esztergomi érsek 1948. augusztus 15-én, a templom alapításának 900. évfordulóján mondott beszédének 75. évfordulóját. A jubileumi évhez kapcsolódóan a Belvárosi Főplébánia-templom számos rendezvénnyel készül, az első ünnepségre 2023. január 26-án kerül sor a Szent Korona hazahozatalának 45. évfordulója alkalmából.