Falusi turizmus Székelyföldön: öröm és üröm

Szerző: Irházi János

Forrás: turizmus.com

 2019. január 22. 11:43

Az utazási csekkeknek is köszönhetően 2018-ban remek évet zárt a falusi turizmus Székelyföldön. A trend idén is folytatódik, ám a munkaerőhiány valamint a fekete turizmus fékezi az ágazatot.

„Ahogy mondani szoktuk, 2018-ban pár hétvégén nyár is volt nálunk” – sommázta az évet a turizmus.com-nak Daragus Attila a romániai falu-, öko- és kulturális turizmust összefogó szövetség (ANTREC) országos alelnöke és Kovászna megyei elnöke. Tény, hogy Székelyföldön a nyári időjárás partnere, de gyakran ellensége is az idegenforgalomnak, ám 2018-ban az esőmentes napok számát tekintve szerencséjük volt, nem véletlen, hogy Daragus elmondása szerint „özönlöttek a vendégek a Kárpátokon túlról is, főként Bukarestből, Ploiesti-ből, mert hál'istennek kihalt belőlük az előítélet, hogy elkerülik a Székelyföldet, mert ott nem szolgálják ki őket.”

Tavaly a romániai közalkalmazottak fejenként kb. 92 ezer forintnak megfelelő üdülési csekket kaptak, s várhatóan ezt idén is hozzácsapják a bérükhöz, ami összesen 368 millió eurós terhet ró a költségvetésre. S mivel kizárólag Romániában költhetik el, 2018-ban a székelyföldi panziók, szállodák bevétele átlag 20 százalékkal emelkedett, ami Daragus szerint „valóságos oxigénpalack volt” számukra.

Sípálya Sugásfürdőn

Fotó: turizmus.com/Irházi János

A nyári lendület télen is folytatódott, mert már novemberben lehullt az első hó a sípályákra, és azóta is rendszeresen havazik, a hőmérséklet fagypont alatt, így a szállásadók nem tartanak attól, hogy az olvadás elriasztja a vendégeket. Az előző években télen rendszeresen pangtak a szálláshelyek, most azonban hétvégéken kitehetik a megtelt táblát. Az utazási csekkeknek és az emelkedő béreknek köszönhetően, a magyarországi trendhez hasonlóan Romániában is egyre többen kezdik felfedezni saját országukat, és a tapasztalatok szerint a felső kategóriás szálláshelyek a legnépszerűbbek. „Hamarabb választanak egy négycsillagos székelyföldi szállodát, wellness-t, mint kétcsillagosat” – mondta Daragus. Ráadásul a csekk-rendszerrel elkezdett tisztulni is az ágazat, ám a megyei ANTREC-elnök még mindig 30 százalékra becsüli az általa legalaposabban ismert térségben a feketepiac részesedését.

A szállásadók, vendéglőtulajdonosok fő kérdése azonban a Székelyföldön is, hogy meddig tudják tartani a színvonalat. „A munkaerőhiány katasztrofális méreteket öltött, országos szinten körülbelül ötvenezren hiányzanak a vendéglátásból, szállodaiparból. Hargita, Kovászna megyéből elsősorban Magyarországra, Ausztriába mennek dolgozni, ezért sok szálláshely, vendéglő nyugdíjasokkal pótolja a hiányt. A  fiatalok annak ellenére a külföldet választják, hogy az elmúlt években rohamosan emelkedtek a bérek, régiónkban a turizmusban dolgozók messze többet keresnek, mint más ágazatban. Ráadásul a Székelyföldön gyakorlatilag már nincs is nagyipar, ami elszippantaná őket” – magyarázta Daragus Attila.