Fejlesztik a romániai gyógyüdülőket

Magyarországgal összehasonlítva a romániai gyógyüdültetés a rendszerváltás óta lejtmenetben kínlódik a túlélésért, amit a statisztika is igazol: a gyógyüdülők mindössze 6,9 százalékot képviselnek a szálláshelyekben, a külföldi turistáknak pedig alig 5 százaléka választja ezeket. Mindez nem véletlen, hisz az infrastruktúra, a szolgáltatások, az évtizedek óta halogatott beruházások, valamint a privatizációs tévedések miatt messze elmaradnak az európai színvonaltól.

Ha apró lépésekkel is, de a kormány most megpróbálja visszaépíteni az ágazatot, ezért 2022 végéig évi összesen 130 millió eurónak megfelelő lejre pályázhatnak az érdekeltek. A megpályázott összeg nem haladhatja meg a tervezett beruházás 50 százalékát, és a programban bármelyik üdülő részt vehet, függetlenül attól, hogy milyen tulajdonban van. A keretösszegből nem csupán a kezeléshez kapcsolódó tevékenységekre igényelhető pénz, hanem egyéb infrastrukturális beruházásokra is, feltétel viszont a tevékenység legalább tíz évig való fenntartása.

A román gyógyüdülők egyik ékköve, Herkulesfürdő

Fotó: turizmus.com

Románia gyógyüdültetési potenciálja a legnagyobb Európában: a meglévő félszáz, többé-kevésbé lepukkant üdülő – például az ékkőnek számító Herkulesfürdő, Buziásfürdő – mellett további 200 település rendelkezik kihasználatlan gyógyvízzel. Kérdés, hogy a mostani üdülőtulajdonosok – állam, szakszervezetek, magáncégek – között akad-e olyan, aki hajlandó az önrészt is kitenni az állami segély mellé.