Google: csúcson a Magyarországról Magyarországra történő keresések
Az aktuális turisztikai keresési trendeket megvizsgálva a turizmus témájú kereséseket vette górcső alá a Google, képet adva arról, hogyan vélekednek a magyarok az utazásról és a turizmusról, hogyan változtak az elmúlt hónapokban turisztikai szokásaik és preferenciáik.
„A turizmussal kapcsolatos keresési volumenek tekintetében kifejezetten jól, 10-15 százalékos növekedéssel indult az év, márciustól azonban csökkenés volt megfigyelhető. Az előző évhez képest áprilisban már mintegy 50 százalékkal volt alacsonyabb a turizmussal kapcsolatos böngészések száma, ami a nyári időszakban is csak a 2018-as szintet érte el, szeptemberben pedig 20 százalékos csökkenést mutatott” – ismertette a Google által megfigyelt, Magyarországra vonatkozó keresési trendeket Bali Róbert, a vállalat iparági elemzője. A szálláshelyre vonatkozó keresések erősen korrelálnak az imént leírtakkal, a légiközlekedésben azonban elmaradt a nyári visszapattanás, a szeptember 60 százalékkal volt gyengébb az előző évhez képest.
A magyarországi turizmussal kapcsolatos böngészések száma a nyári időszakban is csak a 2018-as szintet érte el idén |
Fotó: 123rf |
Fókuszban a hazai úti célok
A Google tapasztalatai szerint 2020 egyértelműen a hazai úti célok keresésének éve: a hazai és nemzetközi keresés tavalyi, 55-45 százalékos aránya az idén 72-28 százalékra változott. Szálláshelyeket nézve még erősebb a kontraszt: a korábbi, 55-45 százalékos arány 84-16 százalékra módosult.
A belföldi keresések júliusban, a nyári főszezon tetőzésekor 11 százalékkal nőttek, míg a nemzetközi szállásokkal kapcsolatos böngészések – szintén júliusban – közel a felére estek, a teljes volumenben 10 százalékos volt a csökkenés.
A külföldről érkező, Magyarországra vonatkozó keresések száma 57 százalékkal esett vissza. A legtöbb érdeklődés Németországból érkezett, Olaszországból pedig 77 százalékkal csökkent 2019-hez képest. A külföldről érkező, szállás jellegű keresések számának visszaesését jól mutatja, hogy Magyarországra Magyarországról 31-szer több keresés történt, mint a második helyezett Németországból.
Magyarországról külföldi országokra 41 százalékkal kerestünk kevesebbet, a legnépszerűbb keresett úti cél Horvátország lett.
„A hazai turisztikai iparág tehát jelenleg túlnyomó részben a belföldi kereslettől függ” – vont mérleget az eredményekről a szakember.
Budapest szenvedte el a legnagyobb csökkenést
Az utazási szokások megváltozása az úti célokon és a választott szálláshelyek típusain is meglátszik. A turisztikai jellegű kereséseken belül a hotel kategória továbbra is háromszor akkora, mint más szállástípusok, de míg a hotellel kapcsolatos keresésekben visszaesést mértek, a kempingek és az egyéb szálláshelyek népszerűsége nőtt.
A leginkább keresett magyar városok közül Budapest szenvedte el a legnagyobb csökkenést, de általánosságban igaz, hogy a nagyvárosokra kevesebbet kerestek. Hatalmasat nőtt az érdeklődés a vidéki települések iránt, a népszerűségi lista élén Poroszló, Tiszafüred, Badacsonytomaj, Szarvas, Noszvaj áll, de a Balaton közeli települések, a természetközeli desztinációk is növekedni tudtak. A vidék dominanciáját mutató trendek a látnivalók népszerűségének alakulásán is meglátszanak
„Milyen az új normális?” – tette fel a kérdést előadása végén Bali Róbert. Az elemzésből világosan kiderül, hogy más helyekre, más módon utazunk, mint eddig, a döntéshozatalban a rugalmasság, a biztonság és az utazási segédletek döntő fontosságúak.
„Az új helyzethez való alkalmazkodásban, a reagálási mód megválasztásában nagy segítséget nyújthat a Google Trends, amely valós idejű keresésekből származó információkat szolgáltat a piac szereplői számára" – fűzte hozzá Erdős Ádám, a Google iparági menedzsere.
A Google szakemberei azt is megállapították, hogy a digitális technológia használata 3-4 hónap alatt 3-4 évet ugrott előre, és 25 százalékos növekedéssel 12 millió új felhasználót hozott.
Itthon a mobilról indított keresések aránya nem változott, 2020-ban a felhasználók közel kétharmadára (65 százalék) volt jellemző ez a gyakorlat.
Válságban is előny az egyediség és az erős brand
„A válság soha nem új dolgot hoz, hanem felerősíti a világban meglévő trendeket, az ezekhez való alkalmazkodás hosszú távon is kulcs a hazai turizmus sikeréhez” – kezdte előadását Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetője. Hozzátette azt is, hogy a mostani változás sokkoló méretű, a szektor valóban az életéért küzd.
A közvetített szállásdíjbevétel értéke folyó áron a 2009-es szintre esett vissza, bevételben és jövedelmezőségben tehát 10 évet lépett vissza a szektor. A kilábalás több évet vesz majd igénybe, a belföld esetében 3-4, a külföld esetében akár 6 évre is szükség lesz a visszarendeződésre. A rendelkezésre álló forrásokat a piaci szereplőknek tehát a lehető leghosszabb időszakra kell beosztaniuk.
A szakember véleménye szerint a turisztikai szereplőknek nagy megterhelést okozott, hogy a válságban a kereslet változása hihetetlenül fluktuáló volt, a kereslet döntéseit logikus lépések helyett az érzelmek vezényelték.
Megmutatkozott azonban az egyediség és az erős brand, a transzparens kommunikáció, a dinamikus árazás előnye, ezért a szakember a személyesség erősítésére, a nyílt kommunikációra, a vendégek változó igényeinek gyors megértésére és termékfejlesztésre biztat.