Hatezer éves aranyleletek kerültek elő Borsodban

A bükkábrányi lignitbánya területén, ahonnan 2007-ben a 7 millió éves ősfák is előkerültek, már több mint egy évtizede dolgoznak a régészek. A régió kiváló földrajzi adottságai évezredeken át kedveztek az emberek megtelepedésének, így számos régészeti korszak egykori települései, temetői kerültek már itt feltárásra, köztük legutóbb az a 34 sírból álló temető, amelynek négy temetkezése különleges kincseket rejtett.

A temető egy rézkori népességhez tartozott, amelyet fő lelőhelye nyomán a szakemberek Bodrogkeresztúri kultúra néven különítenek el. Róluk még nincsenek írásos emlékek, csak a használati tárgyak mesélnek arról, kik is lehettek. Ez a Kr. e. 4000 körül élt közösség már használta a rézeszközöket, és a Kárpát-medencében az elsők között hordott arany ékszereket.

A bükkábrányi bánya területén feltárt három női sírból több mint egy tucat aranytárgy került elő, elsősorban karikás és kúpos lemezcsüngők, amelyek egykor egy fejdísz részei lehettek. Ezek a csüngők, habár több rézkori lelőhelyről is ismertek hasonló darabok, magas igényű kialakításuk folytán az eddig ismert legszebb példányok közé tehetők. Maguk a csüngők és szimbolikájuk is gondolkodóba ejtik a régészszakmát. Egyes elképzelések szerint az ékszerek formája stilizált női alakot utánoz, és a rajtuk található poncolt dudorok pedig a női domborulatokat testesítenék meg.

Arany csüngők a leletből

Fotó: Herman Ottó Múzeum

A nemrégiben feltárt temető különlegessége, hogy egy rangos férfi sírja is napvilágra került, neki azonban nem aranytárgyai voltak, hanem egy pattintott kőpengéje, csiszolt kőbaltája és egy 2 kilós rézcsákánya. Ez utóbbit inkább egyfajta jogarként használhatta, mint tényleges szerszámként. E négy gazdag temetkezés mutatja a korabeli közösség előkelő egyéneit: ezek a tárgyak kimagasló presztízsértékkel bírtak, hiszen az arany még akkor is ritkaságszámba ment.

A temetőben feltárt aranytárgyak közül néhány nemrégiben nem mindennapi módon debütált a nagyközönség előtt, a feltárást vezető régész, Németh Attila mutatta be azokat a múzeum Régészeti Tárának YouTube-csatornáján.