Hatvan hatás a Dobó István Vármúzeumról

A hatvan éves egri Dobó István Vármúzeum életéről nyílt reprezentatív kiállítás a hevesi megyeszékhelyen. A megnyitó óta eltelt három hét alatt több mint háromezer látogatót fogadtak.
A kiállítás – melyet a nagyközönség várhatóan 2019 közepéig látogathat, s melynek pontos címe: Hatvan hatás – a Dobó István Vármúzeum 60 éve – az elmúlt hat évtizedről,  hatvan hatáson keresztül érzékelteti az intézmény életének meghatározó korszakait. Bemutatja Heves megye és Eger régészeti, történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti, irodalomtörténeti kutatásait, valamint azt  is szemlélteti, miként gyarapodott a műtárgygyűjtemény, és a látogatók a restaurálás folyamataival is megismerkedhetnek. A kiállítás főkurátora Császi Irén néprajzkutató elmondta, hogy a különleges tárlat középpontjában a különböző műtárgyak és a hozzájuk kapcsolódó történetek állnak, amelyek valamennyien érdekességeket tartalmaznak. Közülük sok most került először a nagyközönség elé.

A nyitás óta eltelt három hét alatt több mint háromezren látogatták a reprezentatív kiállítást

Így például az elmúlt évek régészeti leletei közül kiemelkednek annak a szkíta fejedelemnőnek a sírjában talált leletek, amelyek Aldebrő–Ilona-táblán kerültek elő. De a rendezők egy XVIII. századi visontai sírleletet is bemutatnak, melyből az épségben megmaradt férfidolmány és a kalap restaurálásának mozzanatait is nyomon követhetik az érdeklődők.  Mindezek mellett az egykor Egerben élt, neves Hibay család hagyatékaként a múzeum történeti gyűjteményében található a família egyik felmenőjének, Hartl Edének a faragott széke. Ezt az impozáns családi címerrel díszített darabot 1892-ben készíttették a gyermekei édesapjuk 70. születésnapjára. Kiállították az Egri csillagok írójának, Gárdonyi Gézának kedvenc pipáját, híres titkos naplóját, valamint az író utolsó, a kiadójának, a Légrády testvéreknek írt levelét is.

Az  1871-ben készült hartai festett szekrényt is kiállították

A tárlat részeként felsorakoznak a 16–18. századi itáliai és a németalföldi európai festészet kiemelkedő darabjai, továbbá az idén kétszáz éve született és Egerben alkotott Kovács Mihály (1818-1892) festőművész különleges szépségű női portréja 1872-ből, amelyet a feleségéről mintázott. A tárlaton számos erdélyi és dunántúli népművészeti tárgyat is bemutatnak. Közülük ritka az 1848-ban hímzett kalotaszegi írottas párnahaj, valamint az 1871-ben készült hartai festett szekrény. A kiállított gyermekjátékok közül pedig a Schreiber-féle papírszínház idézi fel az egykori polgári családok miliőjét.

Gárdonyi titkos naplóját, rajzait és utolsó levelét is láthatja a közönség

Fotók: Mentusz Károly

A látogatókat segíti az eligazodásban, hogy multimédiás eszközökön keresztül  ismerkedhetnek meg a kiállított tárgyak történetével. A tárlat abba is betekintést nyújt, hogy a mai világban miként lehet értékőrző és megújító szándékkal használni a múzeumot a szakembereknek és a látogató közönségnek.