Megszabadították a Hévízi-tavat és környékét az özönfajoktól

A projekt során – amely kiterjedt a Hévízi-csatornán és a Hévíz-Keszthelyi-lápon található védett vagy közösségi jelentőségű élőhelyekre is – sikerült olyan területek természetvédelmi helyzetén javítani, ahol a természeti értékek pusztulásának folyamata az elmúlt időszakban ijesztően felgyorsult, előrevetítve a fajok veszélyeztetettségének folyamatos növekedését.

A pályázat keretében komplex módon és több helyszínen történtek beavatkozások. Az idegenhonos vízi növényfajok gyérítése során a Hévíz-csatorna közel 10 kilométeres szakaszán 2020 és 2023 között többféle módszert – gépi és kézi erőt – alkalmaztak, amely során több mint 200 tonna idegenhonos növényt sikerült eltávolítani.

A helyreállítási projekt keretében 186 hektár terület került jobb védettségi állapotba

Fotó: Facebook

A nemzeti park igazgatóság munkatársai – többféle szelektív halászati módszer alkalmazásával – több mint 100 beavatkozás során távolítottak el idegenhonos halakat (ezüstkárászt, naphalat, kínai razbórát, amurgébet, trópusi sügérfajokat, párducmintás vértesharcsát, fekete törpeharcsát és virginiai márványrákokat).

A 3 éves helyreállítási munkát eredményekét a tavat körülölelő területeken állandó lett az erdőborítás, valamint több fajú, változatos korú, egészséges szerkezetű erdők biztosítják a tó víztükre felett levő párás, meleg légréteg és a tó vízrendszerének folyamatos védelmét.

A tó napi üzemeltetéséhez kapcsolódóan pedig a vízkormányzást szolgáló elavult északi és déli zsilipeket is felújították, továbbá korszerű áramlásmérő rendszert építettek be.

A szemléletformálás és tájékoztatás érdekében és az ismeretterjesztést szem előtt tartva a Hévízi-csatornán vízitúrázók és a parton sétálók számára létrehoztak egy összesen 69 tájékoztatótáblán végigvezető tanösvényt, amely a Hévízi-csatorna és a Hévíz-Keszthelyi-láp természeti értékeit, valamint a projekt keretében végrehajtott beavatkozások eredményeit mutatja be.

A területen található sétaúthálózat fejlesztését tanösvénytáblák kihelyezésével, a hidak felújításával, továbbá pallós ösvény és egy lombkorona megfigyelő állomás kiépítésével valósították meg.

A projekt keretében – a fejlesztésekkel, a beavatkozásokkal és a biodiverzitás növelésével – összesen 186 hektár terület került jobb védettségi állapotba.