Hogyan változhat a wellnessturizmus a pandémia után?

A két szakmai világszervezet úttörő kutatást végzett a témában: 25 országban iparági és tudományos körben párhuzamosan vizsgálták, hogy a két terület képviselői hogyan vélekednek a wellnessturizmus következő tíz évének alakulásáról. A tanulmány eredményeit bemutató prezentációt november 17-én tették közzé a WTA közgyűlésén.

Kezelés helyett élmény

Puczkó László, a Health Tourism Worldwide társalapítója a Turizmus.com-nak összegezte a kutatás legfontosabb eredményeit. Mint elmondta, a megkérdezett partnerek úgy vélik, hogy az elkövetkező időszakban a wellness hat pillére (társadalmi, intellektuális, emocionális, spirituális, foglalkoztatási és fizikai) közül a szolgáltatóknak a korábbiaknál sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezniük az emocionális és a spirituális területekre. Minden szereplő saját feladata lesz, hogy ezt az igényt a vendégei nyelvére lefordítsa, és új, kreatív megoldásokkal álljon elő.

Puczkó László

Fotó: PL saját kép

A tanulmány kitért arra is, hogy melyek a wellness-szolgáltatások legfontosabb kiváltó ingerei (ún. triggerpontjai). Eszerint az utóbbi időszakban előtérbe került az öngyógyítás (self-healing) iránti igény; az emberek szeretnék megelőzni a betegségeket. Emellett fontos tényező a kikapcsolódás, a feltöltődés, a stresszoldás, a saját magunk megajándékozása is. Mindebből következik, hogy bár a vendég a konkrét wellnesskezelésért fizet, valójában az élményt, illetve a szolgáltatás komplex eredményét vásárolja meg – magyarázza Puczkó László. Ez a szolgáltatók részéről is újfajta hozzáállást igényel: a jövőben nem a konkrét kezelések eladására, hanem az említett igények komplett kielégítésére kell fókuszálniuk.

Közép-Európa nagy lehetőség előtt

A helyszínek kapcsán az is kiderült, hogy míg a belföldi wellnesscélpontokat a kezelések és szolgáltatások alapján választják ki a vendégek, nemzetközi viszonylatban a helyszín, a márka és a sztori a meghatározó. Ez utóbbi felismerés a mostanitól jelentősen eltérő kommunikációs megoldásokat tesz majd szükségessé.

A kutatás szerint a helyszíneket illetően a legnagyobb növekedési potenciál Közép-Kelet-Európában van, ezt követi Délkelet-Ázsia, majd Nyugat-Európa. Közép-Európa vonzerejét a felfedezetlenség és a természeti erőforrások (pl. termálvíz, gyógyiszap, só) jelentik. A helyszíntípusok közül a resort jellegű wellnessközpontok, az életstílus típusú resort és az öko-spa, öko-wellness-létesítmények lesznek a legvonzóbbak (e két utóbbi kategóriában Magyarországnak és Közép-Európának komoly lemaradása van).

A generációs megoszlás is érdekes eredményt mutat, eszerint a természeti erőforrásokat az idősebbek (a baby boomers generációig bezárólag) részesítik előnyben, míg a fiatalabbak a sport, fitnesz, spiritualitás témakört és a terápiás szabadidős tevékenységeket helyezik előtérbe.

Végletes igények párhuzamosan

A koronavírus-járvány nyomán érzékelhető változás, hogy a nagyközönség egyre több információt igényel és gyűjt az egészség és wellness témakörében. Nem feltétlenül a „wellness” címkére keresnek rá, hanem olyan szolgáltatásokra, amelyek a triggerpontokra kínálnak megoldást.

Emellett az extremitások is felerősödnek, mondja Puczkó. Lesznek olyanok, akik megalapozott, jól bevezetett márkáknál keresik az ismert szolgáltatásokat, mert számukra ez jelenti a biztonságot, míg mások minél elzártabb, minél kevésbé ismert helyen szeretnének igénybe venni valamilyen természeti értéken alapuló szolgáltatást. Ezek a végletek párhuzamosan jelentenek növekedési lehetőséget.

Magyar döntős a Hall of Wellness Awardson

Először zajlik a világon a Hall of Wellness Awards verseny, amelyen nyolc kategóriában választják ki öt világrész legjobb wellness-szakembereit. A komoly szakmai elvárások mentén zajló, négykörös verseny utolsó fordulójába, a legjobb négy közé Puczkó László is bejutott a Global Personality/Contributor to the Industry kategóriában.

A végső eredményhirdetésre december 1-jén kerül sor, addig közönségszavazatokkal is lehet támogatni a pályázókat.