Így látják a szakmai szervezetek vezetői a jövőt

Lázár Judit, a Magyar Beutaztatók Szövetségének (MABEUSZ) elnök rögtön azzal kezdte, nem az a kérdés, hogy az élő rendezvények helyét átveszik-e a digitális vagy a hibrid események, hanem hogy túl tudják-e élni a jelenlegi nehéz helyzetet a beutaztató irodák, szállodák, rendezvényszervezők.

„Szorosan összefogtunk, éjt nappallá téve megtettünk mindent azért, hogy a szakmát megmentsük, sajnos, eddig nem sok sikerrel jártunk" – mondta Lázár Judit. – Egy digitális esemény nem igazán a mi világunk, nem adja vissza a személyes kapcsolat varázsát" – tette hozzá.

A pódiumbeszélgetés résztvevői

Fotó: turizmus.com

Nem volt túl optimista a jelent és a közeljövőt illetően Ganczer Gábor, a Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége (MaReSz) elnöke sem. „Számunkra az élő események jelentik az életet. Ezek újraindításához azonban nem kapunk segítséget. Úgy érezzük, hogy zsákutcában vagyunk, mi adunk, de nem kapunk vissza információt. A rendezvényszakmában dolgozó 100 ezer ember nevében választ és perspektívát várunk, hogyan fog az ágazat újraindulni."

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) elnöke azt emelte ki, nem szabad hagyni, hogy a szakmát elhagyják a jó szakemberek, mert sokáig tart kiképezni valakit, utána pedig összeállítani egy jól működő csapatot.

Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnök így fogalmazott: „Mi a turizmusban mindannyian dolgozni szeretnénk, szenvedéllyel csináljuk, a munkánkkal hozzájárulunk a gazdaság teljesítményéhez. Az egészségügyi és adminisztratív korlátozások miatt azonban nem tudunk dolgozni."

Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke arra emlékeztetett, hogy nem kell magunkra erőltetni a bezárkózást. Mint mondta, a VIMOSZ részt vett annak a fehér könyvnek a kidolgozásában, amely iránymutatást ad a közétkeztetők részére a vírushelyzetben a biztonságos működéshez. Álláspontja szerint a megfelelő szabályok betartása mellett bármilyen élő rendezvényt biztonságosan meg lehet ma is szervezni.

Látványos rendezvényhelyszín a konferenciának is helyet adó Puskás Aréna

Fotó: turizmus.com

A rendezvény fő támogatója, a Budapest Convention Bureau szakmai igazgatója, Békefi Anna elmondta, feladatuk, hogy minél több rendezvényt hazánkba csábítsanak.

Digitális, élő vagy hibrid?

Ezután a kerekasztal résztvevőinek arról kellett nyilatkozniuk, milyennek látják a digitális, illetve a hibrid rendezvények jövőjét. Ganczer Gábor elmondta, sok kutatást végeztek a témában, az eredmény pedig az, hogy egy élő kiállításon megjelenne a potenciális kiállítók 70-80%-a, a látogatóknak pedig a 90%-a. Az online kiállításokért ugyanakkor sem a kiállítók, sem a látogatók nem lelkesedtek.

Kísérletképpen azért hibrid megoldásokat is bevezetnek az októberi Construmán, aki akarja, a digitális térben is ellátogathat a kiállításra. „Ez talán bevonz olyan külföldi látogatót is, aki amúgy nem jönne el". Kongresszusokat talán könnyebb digitális formában megrendezni, de akkor is kimarad a networking és a személyes kapcsolatépítés varázsa – tette hozzá.

Az egészségügyi előírások maximális betartása mellett zajlott a rendezvény

Fotó: turizmus.com

A jövőt illetően némi bizakodásra ad okot a 2008-2009-es pénzügyi válságot követő időszak tanulsága – osztotta meg a hallgatósággal tapasztalatait Molnár Judit. Akkoriban a cégek megvágták a büdzsét, nem utaztak tárgyalásokra, konferenciákra. Utána azonban robbanásszerűen visszaállt az utazások száma. „Most is benne van mindenkiben a vágy, hogy személyesen találkozzon a másikkal. Ha lesz vakcina, visszaáll a személyesség felé a világ" – hangsúlyozta.

Gál Pál Zoltán is bizakodó volt a távolabbi jövőt illetően. „90%-ban emlősök vagyunk, az ösztöneink nagyon fontosak, plusz információt ad a személyes jelenlét. Jelentése van egy pillantásnak, egy mozdulatnak, amit egy digitális konferencián nem lehet érzékelni. Nem beszélve arról, hogy az online rendezvények hasznát elsősorban nagy amerikai multik fölözik le, akik nem fizetnek nálunk adót és nem részei a magyar turizmusnak" – fogalmazott.

Békefi Anna szerint már látjuk a digitális rendezvények gyermekbetegségeit és azt is, hogyan lehet fejleszteni, jobbá tenni őket. A jövőben a digitális megoldások olyan többletet fognak jelenteni, amelyeket az adatelemzés, üzleti tervezés során tud felhasználni a BUDCB.

Segítség nélkül elvész a képzett munkaerő

A konferencián szóba került az állami segítségnyújtás kérdése is. Lázár Judit szerint fontos lenne a Kurzarbeit meghosszabbítása, speciálisan a turizmusra vonatkozó szabályokkal, ugyanakkor vissza nem térítendő támogatás is kellene a munkaerő megtartása érdekében.

Flesch Tamás úgy érzi, hogy „már túl vagyunk a 24. órán, mégsem sikerült elmagyaráznunk a döntéshozóknak, hogy mi a probléma. Sokkal nagyobb a baj, mint bárki a kormányzatnál gondolná. Csődbe megy sok cég? Nem ez a gond, hanem a humán erőforrás elvesztése! Aki otthagyja az ágazatot, azt évek alatt is nehéz lesz pótolni. Ezzel eljátsszuk az egész jövőnket!" – figyelmeztetett.

Ganczer Gábor önkritikusan elismerte, hogy „keveset tudtunk elérni, ezért szégyellem is magam. Nem tudtunk olyan hangosan kiabálni, mint a zenészek" – mondta, utalva arra a minap bejelentett ötmilliárd forintos segélykeretre, amit a muzsikusok kapnak.

"Miközben a pár ezer zenésszel szemben a rendezvényágazat 100 ezer embernek ad megélhetést. Közvetlen anyagi támogatás nélkül nem tudják a cégek megtartani a dolgozókat" – jelentette ki.

Molnár Judit is hangsúlyozta, hogy a szakmában általános az elkeseredés, hiszen családok ezreinek megélhetése került veszélybe.

Gál Pál Zoltán elmondta, hogy minden héten részt vesz az Innovációs és Technológiai Minisztériumban tartott egyeztetéseken, és tolmácsolja a szakma javaslatait, véleményét. Úgy látja, hogy most a munkahelyteremtésre és nem a munkahelyek megtartására került a hangsúly, pedig mindent meg kellene tenni a képzett munkaerő megtartása érdekében. Az ágazatban sok fiatal dolgozik, gyakran átlag alatti bérekért, ha ők elmennek más ágazatba, komoly humán tőke vész el véglegesen.

Flesch Tamás arra hívta fel a figyelmet, „nem igaz, hogy csak a fővárosi turizmus van bajban, vidéken a két jó nyári hónap sem lesz elég arra, hogy az egész évet megmentse. Sok őszi rendezvény hiányzik vidékről. Nekik végképp nincsenek tartalékaik" – hangsúlyozta.

Mit hoz a jövő?

Ganczer Gábor szerint az nem lehet megoldás, hogy megtiltunk megint mindent. „Együtt kell élni a vírussal, tudomásul kell venni, hogy itt van velünk. Kötelességünk, hogy a kockázatot minimalizálva végezzük a dolgunkat, csináljuk a turizmust."

Békefi Anna a stabilitás és a kiszámíthatóság fontosságát emelte ki, mint mondta, a határzár bejelentésekor azonnal elveszítettünk egy jelentős őszi rendezvényt. „Összefogásra és több párbeszédre lenne szükség" – hangsúlyozta.

A szakértők végül egyetértettek abban, hogy mint minden korábbi válságot, ezt is túl fogja élni az ágazat, a legfőbb cél most az kell legyen, hogy minél több embert tartsunk meg, hogy legyen kivel újjáépíteni magyar turizmust.