Ilyennek álmodta meg Hauszmann a Budavári Palotát

A tárlat az 1850-es éveknek a királyi palotára és a Várkertre vonatkozó átépítési terveit néhány tervlappal és helyszínrajzzal mutatja be, majd a Nemzeti Hauszmann Tervben jelenleg érintett terület, a Csikós udvar egykori épületeire, a Lovardára, a Főőrségi épületre és a Stöckl lépcsőre koncentrál. Ezeken túl több, korábban a palota berendezéséhez tartozó ötvös-, porcelán- és üvegművészeti tárgy is bemutatásra kerül.

A kamarakiállítás fontos célja az is, hogy ráirányítsa a figyelmet azokra a várból származó, ám az utóbbi évtizedekben onnan ismeretlen helyekre került tervrajzokra, dokumentumokra, képekre vagy épülettartozékokra, amelyek a palota, így a nemzeti örökség részét képezik – hangsúlyozta L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a kiállítás megnyitóján. A most nyílt tárlaton is számos ilyen, ajándékként visszakapott, vagy a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ és a Budapesti Történeti Múzeum által visszavásárolt darab látható.

A több mint száz éves építészeti rajzok a tervezési folyamat fázisait mutatják be. Mindezek mellett a kiállítás legmonumentálisabb darabjaként látható a palota Szent István-termét díszítő, neoromán stílusú kandalló eredetivel megegyező méretű terve is, amelyet korábban a pécsi Zsolnay gyár valósított meg.

Visszaépítik a Stöckl-lépcsőt is

A kormány 2014 júliusában döntött a budai Vár megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Terv előkészítéséhez szükséges intézkedésekről. A terv szerint a 2014–2024 közötti időszakban több lépcsőben újul meg a Várnegyed és azon belül a Budavári Palota épületegyüttese. Ennek részeként épül újjá a Hauszmann tervezte Lovarda, a Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső is. Az egykori királyi enteriőrök közül elsőként a román kort idéző Szent István-terem újul meg a BTM főbejárata fölött.