Itt a pacifistát is megcsapja a vadászszenvedély

Forrás: turizmus.com

 2016. október 27. 15:29

Vadászati élménytér lézerfegyverekkel, a természetet szórakoztató módon bemutató interaktív kiállítások, sövénylabirintusba repítő óriáscsúszda – aki a főváros közelében keres családi programot, az meg se álljon a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumig.

Az úton Hatvan felé elmesélhetjük gyerekeinknek, hogy ebben a városban készülnek a „fácános” paradicsomsűrítmények, és több mint egy évszázadon át itt működött Magyarország egykor legnagyobb cukorgyára, de mi most – kerülendő az esetleg ellenkezést kiváltó múzeum szót – játszani megyünk oda. Ezzel nem túlzunk, mert a hatvani múzeumban hasonló interaktív élmény vár ránk, mint a Magyar Természettudományi Múzeumban, de bizonyos szempontból annál is érdekesebb.

 

Több mint negyven évig parlagon

Hatvannak a rendszerváltozás után még negyed évszázadot kellett várnia arra, hogy a városközpontot uraló Grassalkovich- (később Hatvany-Deutsch-) kastélyra újra büszke lehessen.

A hatvani Grassalkovich-kastély

A névadó (első) Grassalkovich Antal által építtetett összesen 15 kastély közül az 1750-es években emelt hatvani volt a harmadik legnagyobb, de a család leginkább a gödöllői kastélyát használta. A II. világháború után iskola, később rendelőintézet és kórház működött a falai között, de az épület állaga végül annyira leromlott, hogy a ’80-as évektől már üresen állt egészen a 2014 tavaszára uniós forrásból megvalósult felújításáig – idézte fel a hatvani kastély történetét Szinyei András alpolgármestert azon a tanulmányúton, amelyet a Múzeumok Őszi Fesztiválja alkalmából szervezett a Magyar Turisztikai Ügynökség a Múzeumi Oktatási és Képzési Központtal karöltve.

A barokk kastélyban hozták létre a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumot, amely jóval több annál, mint amire nevéből esetleg következtetni lehet. Itt nem pusztán kitömött állatok, vadásztrófeák és statikus tablók várják a látogatót, hanem valóságos élménytér, ahol kortól és nemtől függetlenül a család minden tagja jól szórakozhat. Mi több, a látogatásunk után nyugodt szívvel kijelenthetjük, a vadászatot kifejezetten ellenzők is élvezni fogják az itteni kiállításokat.

Rámpa visz fel a kétszintes kiállítótér emeletére

 

Szórakoztatva nevel

A kütyüfüggő ifjúságnak jó hír, hogy a Kárpát-medence élővilágát bemutató kiállítás interaktív eszközök sokaságával van felszerelve. Aki akarja, a tárlaton végigkövetheti egy kiválasztott állat lábnyomát, bebújhat az üregi nyúl fészkébe, kézbe veheti és megtapogathatja az erdei állatok – rókáét, borzét, őzét, szarvasét, vaddisznóét stb. – prémjét és agancsait, összepárosíthatja a tojásokat a hozzájuk tartozó madárral, az érintőképernyős kivetítőkön segíthet az állatoknak lakóhelyet keresni és élelmet szerezni, vagy pusztán bámulhatja a két emelet magas diorámát, amelyen a térségünk élőhelyeit bemutató film pereg.

Játszva tanítják meg, melyik erdei állat mit eszik

Az emeleti vadászati kiállítás is mentes a „vértől”, bölcs megközelítéssel a magyar arisztokrácia eme kedvtelését megidézve a felelős vadászatra tanít. A Társas vadászat című múzeumpedagógiai élményprogramon megismertetik a gyerekekkel a vadászat tárgyi kultúráját és szépségeit, az ünnepélyes szertartásokat, a kürtjelek üzeneteit, eljátszanak velük egy falkavadászatot, amikor felpróbálhatnak igazi vadászcilindereket is.

A Széchenyi Zsigmond emlékszobában láthatjuk az írói munkásságával világhírnevet szerzett gróf íróasztalát, vadászati témájú könyveit, trófeáit, az életét feldolgozó dokumentumfilmet, az útjairól készült fotókat, a Múzeumok Őszi Fesztiválja idejére felállított ideiglenes installáció pedig egy múlt század eleji afrikai vadásztábort idéz meg.

Széchenyi Zsigmond íróasztala

Mindezek után jöhet a korhűen berendezett barokk vadászkonyha, ahol bekukkantva eleink fazekaiba és egy 18. századi erdélyi nemesasszony, Balassa Ágnes szakácskönyvébe, képet alkothatunk arról is, hogy az úri házaknál milyen finomságok készültek az elejtett vadakból.

 

Hány vadat ejtettél?

Miután ennyi mindent megtanultunk a vadászatról, már csak egy puska kívánkozott a kezünkbe – és bizony, itt azt is adnak. A kastélypark területén található volt mosodát és kazánházat ugyanis vadászati élménytérré alakították, ahol lövéshangot adó lézeres fegyverekkel, magaslesről próbáltuk elejteni a középen forgó „erdő” vadjait, mi tagadás, felébredt a zsigereink mélyén rejlő vadászszenvedély. Mivel a három lesen elhelyezett kijelzők mutatják, ha sikerült eltalálni a muflont, rókát, dámszarvast, vaddisznót vagy éppen nyulat, akár versenyt is rendezhetünk itt a barátainkkal.

Vadászati élménytér

Van még az épületben íjászpálya, virtuális futóvadlövészet a falra kihelyezett vásznon vaddisznóra és fácánra, érintőképernyős gépek oktató játékokkal, két foglalkoztató a kisebb, illetve nagyobb gyerekek számára, utóbbiak itt mikroszkóp segítségével kerülhetnek még közelebb a természethez.

A leg-élményt azonban nem kizárt, hogy a régi kazánház téglakéménye köré épített, cirka egy négyemeletes ház magasságából induló, 33 méter hosszú óriáscsúszda váltja ki, ahonnan egyenesen a sövénylabirintusba landol az ember. Bár a növények még nem nőttek meg akkorára, hogy el lehessen tévedni az útvesztőben, amelynek bejárható hossza megközelíti a 3 kilométert, iskolás csoportoknak más most is kínálnak játékos nyomkereső programot a kivezető út megtalálására.

Tizenöt méter magasból indul a kémény körül tekergőző óriáscsúszda

A kisebb gyerekekkel érkezők figyelmébe ajánljuk még a kastélytól rövid sétával elérhető vadasparkot a Zagyva partján, a képzőművészet szerelmeseinek pedig igazi csemege a Hatvany Lajos Múzeum Lesznai Anna életmű-kiállítása.

Az a felsőbb iskolás, aki a vadászati múzeum után netán kedvet kapna valamilyen természetközeli mesterséghez, november 11-én délután az ugyanitt megrendezett pályaorientációs tájékoztatón első kézből hallhat beszámolót a természetvédelmi mérnök, a preparátor, a vadgazda és a zoológus munkájának kulisszatitkairól. Ez a program regisztrációhoz kötött.